A köznevelésért felelős államtitkár szerint alaptalan a szakszervezetek aggodalma.
Az új életpályáról szóló törvény miatt nem mondtak fel tömegesen a pedagógusok, 99 százalékuk az új jogállást választotta, ezért az Országgyűlés által júliusban elfogadott törvény visszavonására irányuló követelés indokolatlan – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a szakszervezeteknek küldött levelében.
A két nagy szakszervezet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azonban fenntartja követeléseit és továbbra is tárgyalást sürget.
Maruzsa a szakszervezetek azonnali, ötvenszázalékos béremelésre vonatkozó követeléssel kapcsolatban azt írta, a köznevelésben dolgozók jelentős béremelését a kormány is indokoltnak tartja, ennek érdekében a kormány az Európai Bizottság közös vállalást írt alá. A kormány ezt már teljesítette, a Bizottság pedig nem fizetett, tette hozzá.
Maruzsa sajnálatosnak nevezte, hogy a szakszervezetek máris a teljesítményértékelési rendszer eltörlését követelik, holott azt még be sem vezették. Hétfőn a kulturális bizottság meghallgatásán Pintér Sándor belügyminiszter azonban bejelentette, hogy megalakul a nevelési kormánybizottság – a miniszterelnökkel az élen – és jövőre bizonyos dolgokat részletesen felülvizsgálnak, köztük a nemzeti alaptantervet és a pedagógusok bérezését meghatározó teljesítményértékelési rendszert is. Emellett a belügyminiszter hangsúlyozta, januártól a 10 százalékos béremelés az uniós pénzektől függetlenül megérkezik a pedagógusokhoz.
Maruzsa a neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidő kérdéséről azt írta, épp a szakszervezetek kérésére határozták meg egységesen a 24 órát a 22-26 helyett, így a 22 órára csökkentés jelenleg nem aktuális. A sztrájkjog szerinte a nemzetiközi szerződések rendelkezéseivel összhangban áll, az érdekegyeztetés jelenlegi rendszerén nem kívánnak változtatni.
A PSZ nevében Totyik Tamás, a PDSZ nevében Nagy Erzsébet szignálta a kéréseket, ők azt írták legalább 2478-an hagyták ott állásukat az új életpályáról szóló törvénnyel összefüggésben, a béremelés pedig nem várhat az uniós pénzekig, a teljesítményértékelési rendszer pedig már a kipróbálás során megbukott.
Az Átlátszó egy hete a tankerületektől kikért adatok alapján azt írta, idén szeptemberig 4314 tanár távozott a közoktatásból, öt százalékos a felmondási arány. Pintér Sándor a hétfői meghallgatáson – Maruzsával megegyezően – az 1200-as számot mondta, Rétvári Bence a Belügyminisztérium államtitkára szintén 1205 távozó tanárról számolt be október elején.
HVG
