Megerősítette a magyar államadóssági kockázat besorolását ütemezett felülvizsgálata során a Standard & Poor’s. A hitelminősítőnél így továbbra is BBB-, befektetési besorolásban van Magyarország stabil kilátásokkal.
A hitelminősítő rontott ugyanakkor a növekedésre vonatkozó prognózisán: előző, júliusi felülvizsgálata során 0,1 százalékos GDP-bővülést prognosztizált, most viszont már 0,5 százalékos visszaesést 2023 egészére. Jövőre pedig már 2,6 százalékos bővülést jósolnak, 2025-2026-ra pedig átlagosan 2,8 százalékot. Ezt – mint írják a szervezet közleményében – arra alapozzák, hogy a kormány végre meg tud egyezni az EU-val és egyes uniós források már a jövő év első felében elérhetővé válnak az ország számára. Azt is megjegyezték: a hiánycsökkentési folyamat a hosszabbnak ígérkezik – ezt azonban annyira nem ítélték aggasztónak, hogy változtassanak a besoroláson. Ezt egyrészt magyarázza az infláció látványos csökkenése, a forint árfolyamának a stabilizálódása, illetve az energiaárak csökkenése a világpiacon.
A Standard & Poor’s a kockázatok között az orosz energiától való függést és az EU-források megvágását említette, a pozitív szcenárióként pedig az ikerdeficitnek a vártnál gyorsabb leküzdését említette.
A hitelminősítő mindenesetre emelte a magyar deficitre vonatkozó várakozását: most 5,2 százalékos hiánnyal számol az év végére (ez megfelel a kormány várakozásának is), az infláció a szakértők szerint 17,3 százalékos lehet éves átlagban, jövőre pedig 4,8 százalékra eshet vissza.
Ez volt a hitelminősítő idei harmadik értékelése a magyar szuverén államadósságról, az első során, január végén az S&P BBB-/A-3-ra rontotta az osztályzatot stabil kilátásokkal a korábbi BBB/A-2 szintről. A hitelminősítő döntését a magas inflációval, a külső nyomással, az energiakitettséggel és a forintárfolyam változékonyságával indokolta, amivel eggyel alacsonyabb, de így is befektetési szintre ajánlott polcra tette a magyar besorolást.
Az utóbbi napokban igen sok fejlemény érkezett a magyar gazdaságból. A KSH szintén pénteken tette közzé a fogyasztói árak novemberi alakulásáról szóló adatait, a statisztikai hivatal éves szinten átlagosan 7,6 százalékosra tette az inflációt. Az adatok hitelességével kapcsolatban vita alakult ki, ám azt nehéz tagadni: a legutóbbi leminősítés idején még 20 százalék fölött járt ez a mutató, amely – nyár óta – meredek csökkenést produkált. Nem volt ennyire kedvező az államháztartás november végi helyzetéről szóló beszámoló, amelyből az derült ki, hogy már csaknem 4100 milliárd forint hiányt halmozott fel az állam az év eleje óta, vagyis igen vészes közelségbe került a 3400 milliárdról 4166 milliárd forintra emelt hiányterv is.
A két adat különösen annak fényében fontos, hogy a héten az is kiderült: a kormány teljesen átszervezte a gazdasági kormányzást, amelynek az élére mostantól hivatalosan is Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter került, Varga Mihály pénzügyminiszter (miniszterelnök-helyettes) mostantól leginkább a költségvetési fegyelemért felel, a stratégiai döntések azonban Nagy kezébe kerülnek, aki számtalan fórumon hangsúlyozta már, hogy minden áron be kell indítani a növekedést, ha kell, még úgy is, hogy a kormány magasabb hiányt produkál.
A közlemények versenyét mindenesetre a Pénzügyminisztérium nyerte, amely pár perccel korábban adta ki hitelminősítő értékeléséről szóló közleményben, mint a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A tárca kiemelte, hogy továbbra is befektetésre ajánlja Magyarországot a hitelminősítő „a háború és a szankciós energiaválság ellenére is”. A GFM is hasonló hangnemben értékelte a verdiktet, kiemelve, az is azt tükrözi, hogy „a magyar gazdaság válságálló és a jelenlegi nehéz helyzetben is stabil lábakon áll”.
HVG
