Tóth László Levente
2023. december 8. péntek. 6:22
Oleg Nilov, az Igazságos Oroszország – Hazafiak az Igazságért párt szentpétervári képviselője a tengeri terület nevének megváltoztatását javasolta az alsóház saját tévécsatornáján Finnország ellenséges politikája miatt – írta a Helsingin Sanomat. A finn újság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Oleg Nilov orosz parlamenti képviselő kezdeményezése a Finn-öböl (oroszul Finski zaliv) nevének megváltoztatására, úgy tűnik, nem nyer minősíthetetlen támogatást az orosz médiában.
Orosz halászok halásznak a Finn-öböl jegén Szentpéterváron, 2023. február 8-án
Fotó: Olga MALTSEVA / AFP
„Szerintem oda kell figyelni a korábban semleges és létjogosultságát Oroszországtól kapott Finnország provokációira” – mondta a lap szerint Nilov, utalva a szentpéterváriak aggodalmára, miután Finnország és Oroszország határa a személyforgalom elől le lett zárva. „Finnország élen jár az orosz ellenségeskedés, a nyílt nácizmus és a nyílt banderazizmus terén” – fogalmazott Nilov, aki a „banderizmus” alatt az ukrán nacionalizmusra utalt. Különösen a finn parlament elnökét, Jussi Halla-ahót vette célba, aki „oroszok meggyilkolására buzdít”, és „többször is felelőssé tehető az etnikai csoportok és vallások közötti gyűlöletkeltésért, még a finn törvénykezés alapján is. ”.
A finnek Jussi Halla-aho parlamenti elnöke sajtónyilatkozatot adott a médiának a 2023. szeptember 8-i helsinki finn parlamenti kormány bizalmi szavazása után
Fotó: Vesa Moilanen / Lehtikuva / AFP
Nilov nyilvánvalóan Halla-aho januárban megjelent nyilatkozatára hivatkozott, amely szerint a háborút ellenséges katonák megölésével nyerik meg, ezért Ukrajnában szükség van az ellenségkép kialakítására. Nilov azt is mondta, támogatja a Finn-öböl orosz Nevanlahti elnevezését. Alternatívaként a Kronstadti-öblöt is fontolóra vette, amely néven a Finn-öböl ismert volt Oroszországban Nagy Péter 1723–1793-as, a Finn-öböl név létrehozása előtti rendelete alapján.
A Fontanka szentpétervári híroldal szerint az öböl a 16. századi orosz térképeken Golfo de Livonia, vagyis Livónia-öböl latin néven, később pedig Golfo Moscovitico néven is szerepel. Novgorod uralma alatt az öblöt Kotlininjärvi néven is ismerték, a német Retusaari elnevezés alapján. Nilov megnyilatkozásáról széles körben számoltak be Oroszországban, de a képviselő elképzelései indokolt ellenkezést is váltottak ki az elmúlt napokban.
A finn és a NATO zászlók lengenek a külügyminisztérium udvarán Helsinkiben, 2023. április 4-én, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozás előtt
Fotó: Antti Hämäläinen / Lehtikuva / AFP
A széles körben forgalmazott orosz Moskovski komszomolets újság kommentátora, Kirill Ivanov Nilov nézetét a finn-orosz kapcsolatok sanyarú állapotával veti össze. Ivanov emlékeztet arra, hogy Finnország és Oroszország négy alkalommal fogott fegyvert egymás ellen: a finn polgárháborúban és annak utóhatásaiban 1918–1919-ben, a törzsi háborúkban és különösen az 1921–1922-es kelet-karéliai felkelésben, a téli háborúban. Aztán az 1939–1940 és az 1941–1944 közötti folytatólagos háborúban.
„Szovjet-Oroszország vagy a Szovjetunió nem háborúzott olyan gyakran és olyan gyakran egyetlen más országgal sem” – írja Ivanov. „Ennek ellenére a Finn-öböl nevét nem változtatták meg, helyette az egyik „testvéri köztársaságot” finn-nek nevezték el.” Ivanov a Karél-Finn Szocialista Tanácsköztársaságra utal, amelyet 1940 és 1956 között a Szovjetunió 16. tagállamának tekintettek. A szerző emlékeztet arra, hogy Nyikita Hruscsov főtitkár, akit az orosz hazafiak gyűlöltek, amiért átadta a Krímet Ukrajnának, végül is megfosztotta Szovjet-Karéliát ettől a státusztól és névtől. „Egyébként Oroszország jelenleg eggyel kevesebb nemzeti köztársasággal rendelkezhet, Finnország pedig másfélszer nagyobb.”
A Finn Határőrség által biztosított tájékoztató képen a finn határőrség Turva tengeri járőrhajója látható 2023. október 11-én a tengeren annak a helynek a közelében, ahol a sérült Balticconnector gázvezeték a Finn-öbölnél található
Fotó: STRINGER / Rajavartiolaitos / Finnish Boarder Guard / Lehtikuva / AFP
Ivanov szerint néhány sziget és hegycsúcs kivételével Oroszországban sem volt túl gyakori a földrajzi helyek politikai okokból történő átnevezése. Ivanov csak egy példát hoz fel a vizekre: Nagy Katalin a Zajyk folyót – amely Oroszországból Kazahsztánon keresztül a Kaszpi-tengerig, az Urálig folyik – nevezte el, 1775-ben, miután feldühödött a helyi kozákok lázadása miatt. „Megjegyzendő, hogy az Ural akkoriban teljes egészében egy állam, az Orosz Birodalom területén belül folyt” – emlékeztet Ivanov, aki úgy sejti, Nilov elképzelései nem kapnak majd fenntartás nélküli támogatást a Finn-öböl minden partján.
Egyetért Ivanovval Igor Gluhovski, az Argumenty nedel című hetilap kommentátora. „A hazaszeretet mindig erősebb, és bárkit magával ragad, nem csak Nilovot” – írja Gluhovski. „Vagy Oleg Nilov azt tartja a parlamenti képviselő legfontosabb feladatának, hogy a választók állandó zűrzavarban tartsák.”
Az orosz képviselő, Nilov Nilov nem az első parlamenti képviselő, aki „megunta” a finn tengerparti vizek elnevezését. Még 2010 szeptemberében történt, amikor egy öt finn képviselőből álló csoport költségvetési kezdeményezést tett annak érdekében, hogy 2011-re 500 ezer eurós költségvetést különítsen el a Balti-tenger nevének megváltoztatását előkészítő munkacsoport számára. A kezdeményezés első aláírója, Pertti „Veltto” Virtanen a javaslatot azzal indokolta, hogy „a név szomorú ereklye és emlék a történelmi hatalompolitika idejéből”, vagyis svéd találmány. Virtanen szerint az észt tengerparti tenger és a számi régi vald mer valamiféle önbecsülést mutat.
Írta a Magyar Hírlap
