Bár az a mai napig nem tisztázott, hogy pontosan miért vannak rémálmaink, a kutatások azt bizonyítják, hogy azoknál az embereknél, akik valamilyen mentális betegségben szenvednek, gyakrabban fordulnak elő. Ebből kiindulva utánajártunk, hogy melyek a leggyakoribb rémálmok, és utalhatnak-e arra, hogy komolyabb betegség áll a háttérben.
Melyek fordulnak elő a leggyakrabban?
A rémálmok, akárcsak az álmok, mindenféle formában előfordulhatnak – de mint kiderült, van néhány gyakori téma, amellyel a legtöbb ember találkozik élete során. Egy 2018-as, a Journal of Clinical Sleep Medicine folyóiratban közzétett tanulmány a leggyakoribb rémálmok tematikáit vizsgálta több mint 1200 résztvevő bevonásával. Az eredmények alapján köztük van a szeretteink sérülése vagy elvesztése (19 százalék), a kudarc vagy tehetetlenség élménye, a fizikai agresszió (18 százalék), valamint a balesetek (15 százalék), de az üldözéses rémálmok is gyakran, az emberek 14 százalékánál fordulnak elő.
A férfiak és a nők is másról álmodnak
Érdekes módon a vizsgálat eredményei több különbséget is találtak a rémálmok témakörében a nemek között. Például több nő számolt be olyan témákról, mint a fizikai agresszió és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak, míg több férfi a tehetetlenséggel és a balesetekkel kapcsolatos rémálmokat jelölte meg. Az Amerisleep egy másik felmérése konkrét rémálmokat vizsgált 2000 válaszadónál. A résztvevők több mint 50 százaléka arról számolt be, hogy gyakran álmodik halálról vagy arról, hogy csapdába esett, elveszett valahol.
Figyeljünk a tudatalattink jelzéseire
Számos elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miért álmodunk. Például az álmok pszichodinamikai elmélete szerint álmaink egyszerűen azért léteznek, hogy teljesítsék tudatalatti vágyainkat. A neurokognitív elmélet pedig azt mondja, hogy az álmok csupán az agy természetes evolúciójának melléktermékei. Ezen elméletek egyike sem utal arra, hogy álmaink (vagy rémálmaink) potenciális vagy közelgő veszélyekre figyelmeztetnének. Van azonban egy dolog, amelyre a rémálmok valóban felhívják a figyelmünket, ez pedig a testi és a lelki egészségünk.
Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni
A kutatások szerint ugyanis a rémálmok gyakoribbak azoknál az embereknél, akiknél valamiféle mentális betegséget diagnosztizáltak; a PTSD-vel, súlyos depresszióval és más mentális problémával küzdők 70 százaléka krónikus rémálmokat tapasztal. Ugyanakkor egy tanulmány megállapította, hogy a rémálmok gyakran más tényezőkkel is összefüggésbe hozhatók, mint például a negatív érzések, az aggodalom és az alvás időtartama. Ezen felül pedig a migrén és az asztma, valamint bizonyos gyógyszerek is előidézhetik ezeket a kellemetlen élményeket.
Mikor lehet ok az aggodalomra?
A kutatók többsége úgy véli, hogy az álmainkat erősen befolyásolják olyan tényezők, mint a személyiségünk és a képzeletünk, valamint azok a dolgok, amelyek érdekelnek minket, vagy amelyek miatt aggódunk. Gyermekeknél például az álmok általában követik a kognitív fejlődést, és annak mentén formálódnak az évek során, a felnőttek esetében pedig a hangulat és a mentális egészség befolyásolhatja nagymértékben az alvást. A felmérések szerint az emberek 35–45 százaléka él át legalább egy rémálmot havonta, de mindössze 2–8 százalékuk tapasztal krónikus rémálmokat.
Az alvás és az álmok tudományát a mai napig misztikum övezi, ahogy az elménk megismerése is egy élethosszig tartó utazás, de egy biztos: a sokszor előforduló rémálmokkal a tudatalattink üzenni akar. Tehát: ha annyira gyakran küzd ezekkel a rémképekkel alvás közben, hogy azok már befolyásolják az alvásának minőségét, a hangulatát, azaz a mindennapi életét, úgy mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérni, és kivizsgáltatni a probléma hátterét.
