Blanár a Standard hírportálnak nyilatkozva hétfőn megkérdőjelezte egyes magas rangú uniós döntéshozók azon törekvését, hogy hivatalosan is megkezdődjenek a tárgyalások Kijev csatlakozásáról az EU-hoz, és kijelentette, hogy a jelenlegi körülmények között „nem tudja elképzelni” Ukrajna taggá válását.
A miniszter megjegyezte, hogy kíváncsian várja, hogy ezek a tisztviselők, köztük Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, „hogyan fognak válaszolni arra a kérdésre, hogy hogyan kezdhetünk tárgyalásokat egy olyan országgal, amely hadiállapotban van”.
„Személy szerint úgy gondolom, hogy Ukrajna uniós tagsága borzasztóan, borzasztóan messze van” – mondta.
Blanár ugyan nem zárta ki, hogy Ukrajna valamikor csatlakozik az EU-hoz, de hangsúlyozta, hogy Pozsony “nem hajlandó politikailag megközelíteni ezt a kérdést”.
„Az egyetlen dolog, amit támogatunk, hogy Ukrajnának legyen perspektívája a jövőben, de az összes szabály betartásával, mint minden más országnak” – hangsúlyozta. Nem fogadunk el semmilyen kivételt”.
Szlovákia leállította az Ukrajnának nyújtott minden katonai támogatást, miután megválasztották új miniszterelnökét, Robert Ficót, aki szerint „az EU-nak fegyverszállítóból béketeremtővé kell válnia”.
Ukrajna először 2019-ben jelölte meg stratégiai célként az uniós csatlakozást. 2022 február végén, napokkal az Oroszországgal való konfliktus kezdete után Ukrajna hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét. Számos uniós tisztviselő azonban elkerülte, hogy pontos határidőt szabjon Ukrajna uniós csatlakozására, ragaszkodva ahhoz, hogy Kijevnek előbb számos reformot kell végrehajtania és le kell szorítania a burjánzó korrupciót.
November elején az EU Bizottsága javasolta a hivatalos tagsági tárgyalások megkezdését Ukrajnával, azzal érvelve, hogy az ország elegendő haladást ért el ahhoz, hogy ezt a lépést meg lehessen tenni. Magyarország azonban ellenezte a javaslatot, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök „megalapozatlannak és rosszul előkészítettnek” nevezett.
Ausztria szintén óva intett Ukrajna pályázatának felgyorsításától, Alexander Schallenberg külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen politika elidegenítheti a többi nyugat-balkáni tagjelölt országot, ahol egyes államok akár 20 éve várnak a csatlakozási folyamat megkezdésére.
Írta a Magyar Hírlap
