Átalakul a kormány stratégiai döntéshozó szerkezete – derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent rendeletből. Az Orbán Viktor miniszterelnök által szignált, csütörtökön hatályba lépő jogszabály alapján a jövőben három stratégiai kabinet köré szerveződik a kormány munkája. Ezek
- a Stratégiai Kabinet,
- a Gazdasági Kabinet,
- a Nemzetpolitikai Kabinet.
A miniszterelnök politikai tanácsadója (Orbán Balázs) az első két kabinetnek is tagja lesz, valamint részt vesz a nemzetpolitikai testület ülésein.
A Stratégiai Kabinet esetében érdekes, hogy annak nevéből kikerül a „családügyi” megnevezés, azt azonban továbbra is a Miniszterelnökséget vezető miniszter (Gulyás Gergely) vezeti majd. Ez alól egyetlen kivétel van: ha az EU-t érintő ügyekről tárgyal a testület, azt az EU-ügyekért felelős miniszter (Bóka János) dirigálja. A Nemzetpolitikai Kabinet élére a miniszterelnök általános helyettese kerül.
A Gazdasági Kabinet neve nem változik ugyan, jogköre azonban igen, erre pedig magyarázat, hogy összevonják a Növekedési és Versenyképességi Kabinettel. Az eddigi 55 jogkör ennek megfelelően a jövőben 66-ra nő, ide tartozik majd (ahogy eddig is) többek között az államháztartás, az adózás, a paksi bővítés, de még az űrkutatás és a külgazdaság is. Ennél fontosabb, hogy az összevont kabinetet az eddigiektől eltérően nem Varga Mihály pénzügyminiszter, hanem az eddig a bedarált Növekedési és Versenyképességi Kabinet élén álló gazdaságfejlesztési miniszter vezeti majd. Ezzel tehát Nagy Márton hivatalosan is a gazdaságpolitika legfőbb irányítójává lépett elő a kormányban.
A Gazdasági Kabinetben egyébként egyáltalán nem vesz részt a pénzügyminiszter, miközben tagja lesz az agrárminiszter, az energiaügyi miniszter, az építési és közlekedési miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a területfejlesztési miniszter és a tárgyalt napirendi ponthoz illeszkedő előterjesztő miniszter vagy miniszterek, illetve a miniszterelnök politikai igazgatója.
A Magyar Közlöny megjelenése után a Pénzügyminisztérium közleményt adott ki, amely arról szólt, hogy „a kormány az új célokhoz igazítja a döntéshozó fórumok rendszerét”. A közlemény idéz egy másik, szintén a közlönyben kihirdetett rendeletet, amely alapján a pénzügyminiszter vezetésével költségvetési munkacsoport áll fel. Ennek a feladata „a költségvetés egyensúlyának szigorú védelme lesz, amelynek keretében vizsgálja a Kabinetek döntéseit és költségvetési vétóval is élhet azokkal szemben” – áll a közleményben. (A Gazdasági Kabinet, ahogy eddig is a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felel.)
A költségvetési munkacsoportot a pénzügyminiszter vezeti, tagjai az előterjesztő miniszter mellett a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az átalakítás keretében egy másik előkészítő munkacsoport is alakult. Ez az Alkotmányossági Előkészítő Munkacsoport, amely az elé kerülő tervezeteket jogi és alkotmányossági szempontból elemzi majd. A testület élére az igazságügyi miniszter kerül, tagja az adott jogszabályt előterjesztő miniszter, illetve, ahogy a másik munkacsoportnál a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója.
HVG
