Netanjahu kiterjesztené Izrael ellenőrzését Gázára, míg Mahmúd Abbász egy független palesztin állam létrehozását követeli.
Kitört az újabb háború a Gázai övezetben, miután a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta Izraelt. A brutális akcióban és az arra adott izraeli válaszcsapásokban ezrek haltak meg. A Hamász több mint kétszáz civilt ejtett túszul, akikért cserébe palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik. A fogolycseréket, a tűzszüneti megállapodást és a konfliktus más fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
A Palesztin Hatóságból hiányzik a hitelesség ahhoz, hogy Gázát kormányozhassa – jelentette ki John Kirby, az USA Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője az ABC This Week című műsorában. Az adást szemléző Jerusalem Post összefoglalója szerint Kirby arról is beszélt, hogy a hatóság jelenleg nem felelne meg a palesztin nép elvárásainak. Ugyanakkor az is tény, hogy Izrael elvárásainak sem felelne meg.
Legalábbis a Kirby-vel készült beszélgetést megelőzően Benjamin Netanjahu is kijelentette, hogy a háború végeztével, azaz a Hamásznak a hatalomból való elmozdítását követően, nem lesz hajlandó visszaengedni a Palesztin Hatóságot az övezetbe.
Kirby, csatlakozva az izraeli kormányfő üzenetéhez, maga is megerősítette, hogy a PH jelenlegi formájában számukra is elfogadhatatlan. Ez egy szokatlanul nyílt véleménynyilvánítás volt az USA részéről, melynek tisztviselői ennél valamivel homályosabban szoktak fogalmazni, amikor szóba kerül a hatóság, vagy a palesztin államiság kérdése.
Ez utóbbi a most tomboló háború okán többször is előkerült már, ám a stratégiai ügyekért felelős izraeli miniszter, Ron Dermer. szintén az ABC műsorában igyekezett hűteni az ezzel kapcsolatos várakozásokat. „A lehető legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha azt üzenjük, hogy bárki is közelebb kerülhet a céljához azáltal, ha végrehajt valami nagyszabású terrortámadást” – utalt a miniszter a Hamásznak a háborút kirobbantó támadássorozatára. A Hamász elpusztítása közelebb visz mindenkit a régióban a békéhez, melynek érdekében valamiféle végleges politikai megoldást is kell találni a palesztinokkal – mondta.
Egy szombati sajtótájékoztatóján Benjamin Netanjahu arról beszélt, hogy a Palesztin Hatóságot azért sem lehet visszaengedni Gázába, mert ezzel megismételnék az Oslói megállapodás idején elkövetett hibát, amikor is Izrael hagyta, hogy a PFSZ visszatérjen Tunéziából és megalakíthassa a Palesztin Hatóságot.
Ugyan a palesztin vezetés két táborra szakadt (itt a miniszterelnök a Palesztin Hatóságra és a Hamászra utalt – a szerk.), ám a meggyőződés, miszerint Izraelnek nincs joga létezni, közös bennük.
A miniszterelnök szerint a háború után Izraelnek kell ellenőriznie a területeket, amiknek a belső kormányzását viszont a palesztinokra bízná, ami valamiféle új kormányzat lenne és nem a PH.
„A hatóság nem küzd a terrorizmus ellen, hanem támogatja azt” – jelentette ki.
Nem meglepő módon Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke teljesen másképp látja a dolgokat, Abbász szerint a háború utáni bárminemű politikai megoldásnak érintenie kell Gázát, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is. Ez megoldás pedig szerinte ezen a területen egy ENSZ-tagsággal rendelkező palesztin állam elismerése volna.
A palesztin vezető nemzetközi konferencia összehívását szorgalmazta, amely ütemtervet hozna létre Izrael számára az 1967-es határai mögé való visszahúzódásra.
„Továbbra is rendíthetetlenül kitartunk népünkkel a túlélésért, a szabadságért és a függetlenségért folytatott küzdelemben. Nem hajtjuk meg a térdünket. Nem engedjük, hogy kész helyzet elé állítsanak minket. Járjon bármekkora áldozattal is, de nem engedjük, hogy a palesztinok 1948-as elüldözése megismétlődjön.
HVG
