Ezt a gyakorlatot azokkal szemben alkalmazzák, akiknek a haláláról hivatalos értesüléseik ugyan nincsenek, ám az elrablásukról előkerült videókon halálosnak tűnő sebesülésük volt, illetve akiknek az elhunytáról a most kiszabadult túszok beszámoltak.
Kitört az újabb háború a Gázai övezetben, miután a Hamász palesztin terrorszervezet 2023. október 7-én megtámadta Izraelt. A brutális akcióban és az arra adott izraeli válaszcsapásokban ezrek haltak meg. A Hamász több mint kétszáz civilt ejtett túszul, akikért cserébe palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik. A fogolycseréket, a tűzszüneti megállapodást és a konfliktus más fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Az izraeli hatóságok elhunytként kezelik a Hamász támadása után eltűntek egy részét – írja a The Guardian. Egy háromtagú, orvosokból álló bizottság elemzi az október 7-i támadássorozatról előkerült videókat abból a szempontból, hogy láthatók-e az elrabolt izraelieken halálosnak tűnő sérülések, majd ezeket összevetik az egyhetes tűzszünet alatt elengedett túszok beszámolóival.
Ha egyezést találnak, azaz a videós bizonyíték és a túszok beszámolói is megerősítik az illető halálát, akkor azt hivatalosnak könyvelik el a hatóságok – még ha azt orvos a szokásos, törvény által előírt módon nem is mondta ki –, hogy mihamarabb értesíteni tudják a kétségek között őrlődő családtagokat.
„A halál beálltának megállapítása mindig nehéz ügy és a mostani helyzetben különösen az” – mondta az izraeli Kan rádiónak Hagar Mizrahi, az Egészségügyi Minisztérium egyik tisztviselője, az orvosbizottság vezetője. A csapata igyekszik megfelelni a gázai túszok családtagjai azon igényének, hogy minél többet tudjanak meg az elhurcolt szeretteikről.
Az elrabolt izraeliek közül 108-at engedtek el az elmúlt hét folyamán palesztin fogvatartottakért és segélyszállítmányokért cserébe. A tűzszünet óta az izraeli hatóságok hét civilről és egy ezredesről állapították meg, hogy életüket vesztették a Hamász fogságában, és további 137 túszt tartanak számon, akik jelenleg is a Gázai övezetben tartózkodnak, ám nem mindegyikük állapotáról rendelkeznek információval.
Mindezen értesüléseket azonban a Hamász nem erősítette meg, sőt azt állította korábban, hogy túszok tucatjai vesztették életüket az övezetet ért izraeli légicsapásokban. Maguk is fenyegetőztek a túszok kivégzésével, illetve azt is állították, hogy a túszok egy része nem is az ő, hanem más palesztin militáns szervezetek, például az Iszlám Dzsihád fogságában vannak.
A túszokat elzárták minden kommunikációs lehetőségtől, a Hamász azt sem engedi, hogy a Vöröskereszt közvetítésével a családtagok meggyőződhessenek arról, hogy a hozzátartozójuk jól van.
Mizrahi elmondta, hogy két kollégájával – egy baleseti sebésszel és egy törvényszéki patológussal – képkockáról képkockára nézik át a Hamász támadássorozatának idején készült videókat, amelyeket gyakran maguk a terroristák, esetleg palesztin bámészkodók készítettek, illetve a biztonsági kamerák felvételeit újra és újra. Ennek során képesek voltak meghatározni, hogy kiket érhettek életveszélyes sérülések, illetve azt is képesek kiszúrni, hogy van-e az elhurcoltak között olyan, aki már nem lélegzik.
Mindezen felül azt is érdemes egyes esetekben figyelembe venni, hogy a túszokkal durván bántak az elrablóik, és valószínűtlen, hogy megfelelő egészségügyi ellátásban tudták részesíteni őket.
HVG
