Hozzátette: ezt hívják úgy, hogy a konnektivitás magyar stratégiája. „Ez az önállóság merőben új életmódot, merőben új testtartást jelent, olyan mintha valaki a mintaátvétel gyűjtögető életmódjáról a mintaalkotás, a vadászaton alapuló életmódjára tér át” – fogalmazott Orbán Balázs. Kiemelte: hirtelen megnyílik a tér és nagy távolságokat tudnak bejárni, ehhez pedig újfajta gondolkodásmód szükséges.
A magyar külpolitika-alkotás is ilyen változásokon megy keresztül napjainkban – mutatott rá Orbán Balázs.
Azt mondta, a 2020-as évektől kezdődően a magyar külpolitika „vadászó, azaz mintaalkotó életmódra állt át, ezért nekünk is tulajdonképpen egy kognitív forradalomra van szükségünk”.
Ehhez a forradalmi lépéshez akarjuk alakítani az egyes kutatóintézetek működését is, és mostantól arra is szükség van, hogy a magyar agytrösztök előre is tudják jelezni a világ változásait, veszélyeit és lehetőségeit – közölte Orbán Balázs, aki szerint ezen újfajta működés zászlóshajója lesz az MKI.
Az MKI-ről szólva felidézte, az intézet ötven évvel ezelőtti alapításakor Magyarország még bőven a szovjet érdekszférába tartozott, és értelemszerűen nem volt más feladat mint a mintakövetés. „Ha tetszett, ha nem, fel kell mondani leckét, amit Moszkvából diktáltak” – fogalmazott Orbán Balázs. Hozzátette, ez nem jelenti azt, hogy ne születhettek volna jó elemzések és értékes munkák, de azok értelmezési kereteit nem idehaza szabták.
Elmondta, a rendszerváltoztatás, 1990 után alapvetően a nyugatosodás jogos igénye és ezzel összefüggésben a tranzíciós logika, a mintaátvétel és a mintakövetés volt a legfontosabb feladat. Mivel – mint magyarázta – a minta javarészt külföldről érkezett, a mintaátvétel nem kis részben külpolitikai feladat volt, és éppen ezért „nem csoda”, hogy az akkori külügyi intézet oroszlánrészt vállalt ebben.
Orbán Balázs azt mondta: felmerült, hogy túl kellene lépni a mintakövetésen és valami „saját dologgal” kellene előállni. Ugyanakkor nem lennénk képesek új dologgal előállni, fel nem merülhetne az önállósodás igénye a mintakövetés azon két évtizede nélkül, ami a rendszerváltozást követte, hiszen fontos és alapos ismeretekre tettünk szert abban, hogy „mi Nyugaton a módi, hogyan intézi a szabad világ egymás között a dolgait” – mutatott rá.
Orbán Balázs kiemelte, ugyanez a felismerés hozta el 2010 után azt az igényt, hogy önálló módon, a saját értékeink és érdekeink mentén alakítsuk ki a külpolitikánkat, és ezzel találjuk meg a helyünket a világban.
Ez egy hosszú folyamat, először odáig jutottunk el, hogy másképpen szeretnénk csinálni néhány dolgot, már meg tudtunk mondani: mivel nem értünk egyet és egyes ügyek mentén képesek is voltunk másképpen cselekedni. Ugyanakkor hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az önállósághoz nem lesz elég azt mondani mit nem szeretnénk – mondta, majd kiemelte: az önállósághoz nem elég ellenezni valamint, konstruktívnak is kell lenni.
Orbán Balázs az evolúciós hasonlatát folytatva arról beszélt, amikor az ember gyűjtöget csak a szűk környezetével kell törődnie, amikor viszont vadászik, akkor egyszerre mint ragadozó és potenciális préda kell, hogy bejárjon hatalmas területeket. Ilyenkor az ember nem egy konkrét dologra összpontosítja a figyelmét, hanem a lehetőségek széles horizontjára koncentrál – mondta, majd úgy fogalmazott: „ez merőben más gondolkodást követel, pontosan úgy, ahogy az önálló külpolitika igénye is merőben új gondolkodást igényel”.
Orbán Balázs a reziliens, ellenálló rendszer, a világ változásaira felkészült stratégia építésének helyes módjáról szólva felvázolta, hogy a modell áll egy olyan logikailag belső magból, amely céljainkat egységessé rendezett világképben jelöli ki, egy cselekvő ágból, ami a célokhoz megfelelő eszközöket hozzárendelve megold egy problémát és egy logikailag lazán kapcsolódó külső elemzői állományból.
Az MKI-nek a jövőben úgy kell működnie, mint a reziliens rendszerek lazán kapcsolódó külső elemző magja, a „vadászó ember ébersége” – mondta, hozzátéve: figyelni és értelmezni kell a világ változásaiban lévő lehetőségeket, és ezt az értelmező munkát kell tudni becsatornázni a döntéshozatalba.
Orbán Balázs felhívta a figyelmet arra, ha valóban meg akarjuk látni a lehetőségeinket, akkor bizonyos bevett igazságokat magunk mögött kell hagynunk, vagy legalább el kell bizonytalanodnunk az érvényességében.
Szerinte például ilyen bevetett vélekedés, hogy a jó külpolitikai elemzés az értéksemleges.
Az értékekre nyitott elemzés nem beszűkíti, hanem felszabadítja a gondolkodást. Ez nem rontja, hanem egyenesen fokozza az intellektuális teljesítményt és segíti a döntéshozatalt, ugyanakkor az ilyen gondolkodási képesség nem összekeverendő „délibábok és illúziók” kergetésével – mondta el Orbán Balázs.
A MKI elemzőihez szólva kiemelte: nem elég tudni és leírni, mi történik a világban, akkor születnek jó elemzések, ha azokban ott van a magyar érdek. Akkor jó, ha választ kapunk belőle arra a kérdésre, hogy mit jelent nekünk az adott dolog, hogy miként illeszkedik egy tágabb összefüggésrendszerbe, amit magyar világnak hívunk. „Ez az elemzés nem angolszász, nem kínai, nem orosz, hanem magyar” – mondta.
Írta a Magyar Hírlap
