A METU a Nemzeti Filmintézet és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány közösen szervezte meg a Kovásznai György: Avantgárd animáció & festészet című tárlatot, amellyel a negyven éve elhunyt festőművészről és animációs filmrendezőről emlékeztek meg.
Kovásznai György (1934-1983) a 20. századi magyar művészet különleges, innovatív, sokoldalú alakja. A modernizmusból merítő, a nyolcvanas évek neoexpresszionizmusát megelőlegező festőművész volt, egyben különleges kísérleti animációs filmek alkotója, író és költő.
A megnyitó résztvevői izgalmas,különleges hangulatú kerekasztal-beszélgetést hallhattak, melyen részt vett Kovásznai Dorottya, a művész lánya, aki egyben a hagyaték gondozója és népszerűsítője, Gauder Áron filmrendező, , Csáki László, filmrendező, a METU Animációs és Média design tanszékének a tanára és Orosz Anna filmtörténész a Nemzeti Filmintézet képviseletében.
A beszélgetést Bitter-Iványi Brigitta, a most nyílt kiállítás kurátora moderálta.
Kovásznai Dorottya még kislány volt, amikor édesapja, Kovásznai György elhunyt, de művésztársai sok mindent elmeséltek neki, és mint mondta, édesapját úgy emlegették, mit aki életében is kovászként működött az alkotóközösségekben. Beszélt arról is, hogyan zajlik a művészi hagyaték gondozása, népszerűsítése. Felidézte azokat a pillanatokat, amikor Londonban egy angol animációs filmes, az egyik Kovásznai-filmet látva azonnal el akart menni alkotni. A mostani kiállítás kapcsán azt mondta, neki azért érdekes, mert most látja először így egyben az életművet.
Gauder Áron arról beszélt, hogy nagyon szeretne minél több tanítványt rábeszélni, hogy megtekintsék a kiállítást. Elmondta azt, hogy gyakran a hozzá kerülő hallgatók már ismerik Kovásznai György életrajzát és a munkáit is. Méltatta Kovásznai kivételes igényességét animációs filmjei kapcsán, polihisztorságát, és azt is, hogy innovatív ötleteivel, képi idézeteivel meghaladta korát. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az általa rendezett Nyócker című animációs film készítésére hogyan hatottak Kovásznai animációs filmjei: ezekből a filmekből kapták az indíttatást, hogy saját történetet, saját magukból fakadó művet hozzanak létre alkotótársaival. Kovásznai sem másolt soha senkit, és soha nem ismételte önmagát – jegyezte meg Gauder Áron.
Másik János volt a Habfürdő című rajzfilm musical zeneszerzője fiatal dzsessz zenészként. Mint mondta, ez volt az első ilyen felkérés, amit kapott 27 évesen. A filmnek legelőször a zenéje készült el. Arra a kérdésre, hogy milyen zenét szerezzen, azt a választ kapta, hogy amilyet akar. Mint Másik János megjegyezte, ez a fajta rendezői hozzáállás egyfelől szabadságot ad az alkotónak, másrészt nagy felelősség terhét helyezi rá.
Csányi László arról beszélt, hogy egy animációs film elkészítése nagyon hosszú folyamat, rengeteg monotonitás is van benne, és ezért fontos a jó hangulat a munkatársak között, hogy a lelkesedést fenn lehessen tartani. Azt is megjegyezte, hogy a korabeli technikával öt perces rövidfilmeket készítettek általában, de Kovásznai filmjei már akkor is húsz percig tartottak. Manapság a számítógépes animációk korában már szintén ilyen hosszúságúak az animációs filmek.
Orosz Anna filmtörténész a Nemzeti Filmintézet képviseletében beszélt a Habfürdő című rajzfilm musical digitalizálásáról, és megemlítette azt is, hogy Kovásznai egykori munkatársaitól megtudta, hogy amikor a Habfürdő készült, többen is, akiknek nem lett volna munkájuk vele, részfeladatokat kértek, hogy ők is részesei lehessenek a nagyszerű alkotásnak. Kiemelte, hogy Kovásznai abban is úttörő volt, hogy egy sajátos hibridműfajt teremtett meg, vagyis az animációt a dokumentarista elemekkel hozta összefüggésbe. Témái korának életérzéséből, tapasztalataiból, problémáiból fakadtak. Filmjeiben megszólalt az utca embere.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Orosz Anna, Csáki László, Másik János, Gauder Áron, Kovásznai Dorottya és Bitter-Iványi Brigitta
Fotó: MH/Török Péter
Az est végén a jelenlevők megtekinthették a kivetítőn Kovásznai György Körúti esték című animációs filmjét, amely kollégái sajátos terepmunkája eredményeképpen jött létre: kinek-kinek öt napot kellett eltöltenie valamely szórakozóhelyen, és ott hangfelvételeket és rajzokat készítenie, mindarról, amit maga körül lát és érez. Mindebből a sok megörökített pillanatból, arcból, zenei és szövegtörmelékből különleges hangulatú, látványvilágú, szabálytalan, de a maga nemében tökéletes, nagyon derűs, életigenlő alkotás jött létre.
A tárlathoz kísérőprogramok kapcsolódnak, amelyekről bővebben itt lehet olvasni. Az egyetem showroomjában az Artista divattervező stúdió dizájnerei, a METU Textiltervező alapszakos, valamint Divat- és textiltervezés mesterszakos hallgatói által készített ruhadarabok idézik Kovásznai animációinak játékosságát, elrajzolt báját.
A kiállítás, amely Kovásznai György munkásságát mutatja be, február 28-ig látogatható
Fotó: MH/Török Péter
Írta a Magyar Hírlap
