A kancsókák (Nepenthes) más rovaremésztő növényekhez hasonlóan a nitrogénszükségleteiket elégítik ki az elfogott rovarok segítségével, mivel egyébként nitrogénszegény környezetben élnek. A „kancsóikba” pottyanó rovarokat az ott lévő nedvek enzimjei feloldják, majd az növény felszívja a tápanyagot – olvasható az ng.24.hu oldalán.
A kancsók peremén termelt nektár elvileg a rovarok csalogatására szolgál, az érkező áldozat azonban a speciális kialakítású peremről becsúszik a kancsó belsejébe. Ezt a becsúszást teszi biztossá a Nepenthes khasiana nevű faj, amelynek nektárja nem puszta csábító cukoroldat, hanem méreg is, egy új felfedezés szerint, amelyről a Science számolt be.
A kancsókák esetében eddig nem vizsgálták a nektár összetételét (kézenfekvőnek tűnt, hogy ez a rovarok csábítását szolgáló cukoroldat, ahogy a többi virágé is), most azonban egy indiai kutatócsoport közvetett vizsgálatot végzett. Arra jutottak, hogy egy izosinanolon nevű vegyület található a nektárban, ez a vegyület pedig az acetilkolin lebontását gátolja. Ha nem bomlik le a szervezetben lévő acetilkolin, akkor ez izomgörcsöt, gyengeséget, látásproblémát és bénulást okoz.
Az indiai kutatók a kancsóka kancsójából kiszedett áldozatok szervezetében nem találták meg annak az enzimnek a nyomát, ami egészséges esetben lebontaná az acetilkolint, ez pedig a kutatók szerint annak köszönhető, hogy a nektárban lévő méreg így hat a rovarokra.
Más kutatók szeretnének további bizonyítékokat is látni a felállított elméletre, például azt, hogy a rovar tényleg a kancsóka nektárjának elfogyasztása hatására veszítette el az acetilkolin lebontó enzimjét. A nektár elemzését az indiai kutatók úgy végezték el, hogy a kancsóka pereméből kivágtak egy darabot, így akár az is előfordulhat, hogy az elemzésbe vett anyagba a sejtek belsejében termelt izosinanolon került bele, és valójában a nektárban ez nincs is benne. Emiatt a nektár más típusú elemzésére is sort kellene keríteni.
Azonban nem a mostani eset lehet az egyetlen, ahol egy kancsóka „vegyi fegyvert” vet be. Egy madagaszkári faj esetében is ismert, hogy a nektárját elfogyasztó hangyák mozgáskoordinációja összezavarodik – nem kizárt, hogy hasonló jellegű méreganyag hatására.
Írta a Magyar Hírlap
