MH/MTI
2023. december 1. péntek. 12:57
Szentmártoni János a kétnapos konferencia első napján a művészetet, a kultúrát a lélek oxigénjének nevezte, amelynek küldetése nem lehet továbbra sem kisebb, minthogy kiragadja az embereket „a rohanásból vagy épp zuhanásból, megtartson”.
A képzőművészeti alkotások látni tanítják a világ olyan dimenzióit is, amelyek szabad szemmel nem mindig vagy egyáltalán nem láthatók – mondta. A létezést teszik többszólamúvá, nem egyszer harmonikussá még akkor is, ha a képzőművészet bizonyos korszakaiban egyáltalán nem a harmóniát kereste.
Szavai szerint jól mutatja ezt a Szolnoki Művésztelep sorsa is: az elmúlt évszázadban többször lerombolták, a művészeket elűzték. Mégis, a művészek visszatértek, alkotni kezdtek, de mint mondta: óva intene attól, hogy „elragadjon bennünket a korlátlan lelkesedés heve”. A láthatáron már ott az új háború, a legújabb kori népvándorlás egészen ellentétes kultúrákat tol össze, aminek katasztrófa is lehet a vége – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Mint mondta, a dolgunk továbbra is az, hogy fát ültessünk, verset írjunk, zenét komponáljunk, szobrokat faragjunk. Így próbálni jobbá tenni a világot, tartalmasabbá az emberek életét, „így tudunk építeni egy nemzetet”– fogalmazott.
Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy idén nyáron ünnepelte 121. születésnapját a nemrég megújult Szolnoki Művésztelep, egyben méltatta a szolnoki művészeket. Hozzátette: kiemelt szerepe van a kultúrának a városban, ahol jó befektetés a kultúrára fordított minden forint és fillér.
Verebes György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője azt mondta, hogy általában különféle projektek, kutatási munkák bemutatása zajlik a konferenciákon, de arról kevés szó esik, hogy mi az a legmélyebb motiváció, ami miatt a művésztársadalom alkotórétege azt csinálja, amit csinál. A konferencián jelenlévők „eszmei közösségi felelősségvállalása szinte tapintható”, és ez nemcsak a gyakorlatias szervező munkában nyilvánul meg, hanem például az oktatásban is. Tehát nemcsak olyan művészekről van szó, akik a saját karrierjüket építik, és azzal töltik az idejüket, hogy minél több piaci fórumon el tudják helyezni a létrehozott műalkotásokat, hanem van egy személyes felelősségvállalásuk a közösség érdekében, az eszme érdekében – fogalmazott.
Írta a Magyar Hírlap
