A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri találkozóján arról számolt be, hogy a globális biztonság most van a legrosszabb formájában a hidegháború vége óta, és ez különösen igaz Európára, hiszen az emberek rémálmaikban sem gondolták, hogy a 21. században még háború törhet ki a kontinensen.
Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédságában, közvetlenül érzi a negatív hatásokat, például az egekbe szökő infláció formájában, s arra is emlékeztetett, hogy hazánkba több mint egymillió menekült érkezett a harcok kirobbanását követően.
„Annak ellenére is tapasztaljuk a negatív következményeket, hogy nem vagyunk felelősek a háborúért, és ez nem a mi háborúnk” – fogalmazott. Leszögezte, hogy ráadásul a kárpátaljai magyarok közül is sokan estek már áldozatául a fegyveres konfliktusnak.
„Mi, magyarok, nem akarjuk, hogy több ember meghaljon, nem akarjuk, hogy több magyar meghaljon” – jelentette ki.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a kormány ezért mindent megtesz a diplomáciai rendezés érdekében, a béke ugyanis az egyetlen megoldás, ez az egyetlen módja az emberi életek megmentésének, a további pusztítás elkerülésének.
Úgy vélekedett, hogy nyilvánvalóan tévednek, akik szerint a megoldás a harctéren keresendő, ott csak halottak és pusztítás van. Ahogyan szavai szerint azoknak sincs igazuk, akik azt gondolják, hogy a harcok alakulásával javulhat az esély a békekötésre, hiszen ez napról napra tovább romlik. Aláhúzta: emellett a fegyverszállítások sem segítenek, mindössze meghosszabbítják a háborút.
Ezt követően kitért a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára, mondván, hogy ennek híján a békének még a reményét is feladná a világ.
A miniszter ezzel kapcsolatban az EBESZ soros elnökségét betöltő Észak-Macedónia külügyminiszterét méltatta, amiért keményen dolgozott a páneurópai szervezet túlélésének biztosítása, a Kelet és Nyugat közötti együttműködés vagy legalábbis párbeszéd újraindítása érdekében.
Ugyanakkor csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy nem került sor tárgyalásokra ezúttal sem az amerikai és az orosz fél között, noha ez Európa és a békeszerető emberek érdekét szolgálná.
Végezetül kifejtette, hogy Magyarország kommunista diktatúrától szenvedett negyven évig, miközben a Nyugat nem törődött vele, így rendkívül rosszak hazánk tapasztalatai a blokkokra osztott nemzetközi rendszerről, ezért el kellene kerülni a visszatérést ehhez a korszakhoz.
„Blokkosodás helyett globális együttműködésre és konnektivitásra lenne szükség, a kölcsönös tisztelet visszatérésére a nemzetközi politikába” – hangoztatta.
Figyelmeztetett, hogy az utóbbi években Európa versenyképessége sokat gyengült, összeomlott a fejlett nyugati technológiák és az olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épülő eddigi gazdasági növekedési modell, és nem lépett semmi a helyébe.
Ennek tükrében pedig különösképp riasztónak nevezte azt, hogy egyes politikusok már az európai és a kínai gazdaság szétválasztásáról beszélnek, ami hatalmas károkat okozna.
Aláhúzta: a magyar gazdaság komoly sikereket ért el azáltal, hogy az ország a keleti és a nyugati cégek fontos találkozási pontjává vált, ahol jól együttműködnek a legnagyobb német és kínai vállalatok.
„Ha ez működik Magyarországon, akkor azt hiszem, hogy globálisan is működhet” – vélekedett.
Írta a Magyar Hírlap
