A lakosság és a nem banki pénzügyi intézmények bankrendszernél elhelyezett betétállománya csökkent, azonban a szektor likviditási tartaléka továbbra is bőséges. A hitelbetét-mutató az elmúlt években látott szintről emelkedett, de továbbra is alacsony. Összhangban a nemzetközi folyamatokkal mind a vállalati, mind a háztartási hitelezés lassult, de továbbra is pozitív tartományban mozog. A hitelpiac idén elérheti mélypontját mindkét szegmensben. A nemteljesítő hitelek aránya alacsony. A ráta a vállalati szegmensben stagnált, a háztartási hitelek esetében csökkent, így összességében a portfólióminőség továbbra is megfelelő.
A bizonytalan keresleti környezet, a magas infláció és a gazdasági növekedés lassulása a hitelezés csökkenéséhez vezetett Európában. Ezzel párhuzamosan a jegybankok restriktív monetáris politikája érdemben növelte a bankok nettó kamatjövedelmén keresztül a jövedelmezőséget, amely növekményből egyre több országban vonnak el – legalább részben – költségvetési vagy jegybanki intézkedésekkel.
A dezinfláció folytatódásával és ezzel a kamatkörnyezet várt normalizálódásával a jelenlegi magas jövedelmezőség csökkenésére kell számítani, miközben a törékeny növekedési kilátások mellett az ingatlanpiaci túlértékeltség korrekciója kockázatként jelenik meg. A hazai lakáspiacon jelentősen mérséklődtek a tranzakciók, leginkább a keresletet meghatározó kedvezőtlen makrogazdasági tényezők és a hitelből megvalósuló lakásvásárlások visszaesése miatt. Ezáltal a lakásárak 2023 második negyedévében éves összevetésben enyhén mérséklődtek. A lakáspiaci túlértékeltség enyhült, de továbbra is magas.
A kereskedelmiingatlan-piacon 2023 első félévében emelkedett a kihasználatlansági ráta mind a budapesti irodák, mind az ipar-logisztikai ingatlanok esetében, de historikusan továbbra sem tekinthetők magasnak. Pénzügyi stabilitási szempontból a növekvő kereskedelmiingatlan-piaci kockázatokat enyhíti a hitelintézetek projekthiteleken keresztüli mérsékelt kitettsége. Az alacsony lakossági betéti kamatok és a kormányzat állampapír-piaci kereslet növelését célzó intézkedéseinek versenyt erősítő hatása mellett tovább csökkent a lakosság és a nem-banki pénzügyi intézmények bankrendszernél elhelyezett betétállománya. A hitelbetét mutató főként a betétek kiáramlása miatt nőtt, de a felmerülő kockázatokat ellensúlyozza a szektor jelentős mértékű likviditási többlete. A bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő. A szolvencia stresszteszt eredményei alapján markáns stressz esetén is csupán elhanyagolható mértékű tőkehiány jelentkezne szektorszinten, így a bankrendszer likviditási- és tőkehelyzete továbbra sem jelenti a hitelezés gátját. A jövedelmezőség az extraprofitadó és az egyéb kormányzati intézkedések hatása ellenére is kiugró, melyhez érdemben hozzájárult a jegybankkal szembeni kamateredmény.
Ez a kiugró jövedelmezőségi szint azonban nem tartható fenn középtávon, így ismét a hatékonyság növekedése és a hitelezés mélyülése lehet a jövedelmezőség fő forrása. A bankok tőkemegfelelésének és hitelezési kapacitásainak jövőbeni alakulása szempontjából fontos, hogy az intézmények osztalékfizetési politikája konzervatív maradjon, és az idei év profitja jelentős részben a banki tartalékok bővítését szolgálja. A nemteljesítő hitelek aránya a vállalati szegmensben érdemben nem változott, a háztartási hitelek esetében egy, a moratórium lezárását követő technikai hatás miatt mérséklődött 2023 első félévében. Előretekintve a hitelportfólió több olyan szegmense is azonosítható, ahol növekedhetnek a hitelkockázatok. Ilyenek például a kamatstopban lévő kkv- és jelzáloghitelek, a kereskedelmiingatlanokat finanszírozó projekthitelek, valamint az államilag támogatott hitelek, amennyiben nem teljesülnek a kapcsolódó gyermekvállalási feltételek. Összhangban a nemzetközi folyamatokkal mind a vállalati, mind a háztartási hitelállomány éves növekedési üteme mérséklődött. Az éves hiteldinamika előrejelzésünk szerint idén érheti el a mélypontját mindkét szegmensben.
A lakáshitelek új szerződéskötéseinek visszaesésében a piaci hitelek csökkenése mellett a támogatott hitelek mérséklődése is szerepet játszott. Utóbbi arra utal, hogy a hitelpiaci keresletre érdemben hat a gazdasági bizonytalanság, a reálbérek csökkenése és a fogyasztói bizalom romlása is, az infláció letörését szolgáló szigorú monetáris kondíciók mellett.
Írta a Magyar Hírlap
