Ha az emberiség képes lenne napok alatt a bolygók között utazni az űrben, számos fontos tényezőt kellene figyelembe vennünk a bolygóválasztás során. Az első és talán legfontosabb szempont az életképesség lenne. Az ideális bolygó olyan feltételeket biztosítana, amelyek lehetővé teszik az emberiség számára, hogy hosszú távon is fennmaradjon. Fontos lenne, hogy az adott bolygó rendelkezzen folyékony vízzel, oxigénnel és más életfenntartó elemekkel. Emellett az éghajlatnak is kedvezőnek kellene lennie, hogy az emberiség biztonságban és kényelemben élhessen. Egy másik fontos szempont a bolygó erőforrásai lennének. Az ideális bolygónak gazdag ásványkincsekkel, megújuló energiával és más természeti erőforrásokkal kellene rendelkeznie, hogy az emberiség megélhetése biztosított legyen. Azok a bolygók, amelyek gazdag ásványkincseket rejtenek, vagy kitűnő lehetőséget nyújtanak a megújuló energiaforrások kitermelésére, különösen vonzóvá válnának a kolonizáció szempontjából.
Az infrastruktúra és a technológiai fejlettség is kiemelten fontos lenne. Az emberiségnek olyan bolygót kellene választania, amely lehetővé teszi az élet fenntartásához szükséges infrastruktúra és technológia kialakítását. A megfelelő bázisok, lakóterek, víz- és energiaellátás, valamint kommunikációs rendszerek kiépítése elengedhetetlen lenne a kolonizáció sikeréhez.
Milyen irányba induljuk el, ha az emberiségnek el kellene hagynia az otthonát, a Földet?
Az első bolygó, ami sokak számára eszébe jut, amikor az űrbeli gyarmatosításról beszélünk, az a Mars. A Mars a Földhöz hasonló körülményeket kínál, és az emberi élet számára viszonylagosan barátságos lehet. Már folyik a kutatás és a tervezés az emberi település létrehozására a Marson.
Valójában az egyik érdekes kutatási irány a Vénusz bolygó kolonizációja lehetne, amely sokak számára egy izgalmas és megosztó lehetőség.
A Vénusz a Naprendszerünk második bolygója, és rengeteg hasonlóságot mutat a Földdel. Azonban számos kihívással is szembesülünk, ha megpróbáljuk ezt a forró és mérgező bolygót lakható hellyé alakítani. A Vénusz felszíne, és légköre egy kísérteties hely. A légköri nyomás csaknem száz bar, összehasonlítva: a Földön tengervíz alatt ezer méter mélyen van ehhez hasonló. A hőmérséklet is elképesztően magas, elérheti akár 460 Celsius-fokot is, szinte havazik a tellúr, amely egy kristályos, fémszerű szilárd anyag a Földön. A Vénusz atmoszférája rendkívül sűrű és mérgező gázokból áll, amelyek között a szén-dioxid és a kénsav dominál. Az atmoszféra sűrűsége miatt a légnyomás a Földén tapasztaltnak mintegy 90-szerese. Első hallásra mindezek a tényezők szinte lehetetlenné teszik a hagyományos emberi élet fenntartását a bolygón.
Azonban néhány tudós úgy véli, hogy talán mégis van esély a Vénusz kolonizációjára. Az űrhajósoknak speciális védőruhákban kellene dolgozniuk az űrállomásokon, és szigorúan felügyelve a légzésüket és testi épségüket.
A Vénusz majdnem olyan nagy, mint a Föld, és elegendő gravitációt biztosít ahhoz, hogy biztonságosan emberek élhessenek rajta. A légkörének felső része védőszemüveggel és légzőkészülékkel túlélhető, ellentétben a Mars légkörével, ahol teljes nyomású űrruhára van szükség. Van egy enyhe mágneses mezeje is, de még így is sokkal erősebb, mint a Marson.
Ha a Vénuszt terraformálnánk, akkor első lépésben a légkörének 90 százalékát kémiailag meg kell kötnünk a talajban, amely kémiai reakció víz létrejöttét is eredményezné, amely az élet kialakulásának alapvető feltétele. Ezzel a kémiai folyamattal talán más bolygó felszínét is az emberi élet számára alkalmassá tehetnénk, de a gravitáció hiánya olyan probléma, amely a gyarmatosítást lehetetlenné teszi, kivéve a Vénuszt, ahol van gravitáció. Közel van a Naphoz, így bőségesen felhasználhatjuk a napenergiát, sokkal inkább, mint a Marson.
Az emberiség régóta álmodott az űr felfedezéséről, és most végre elérkezett az idő, amikor ez a vágy valósággá válhat. A technológia gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy emberi lények az űrben utazhassanak, talán belátható időn belül, akár hónapok alatt. Ez az óriási előrelépés új lehetőségeket teremt az emberiség számára, és számos kérdést vet fel, például azt, hogy melyik bolygót kellene először gyarmatosítani.
Azonban mielőtt a Vénuszra indulnánk, számos előkészületi lépést kell tennünk, és az egyik ilyen lépés lehet a Hold kolonizációja. A Hold közel van a Földhöz, és egyfajta tréningterepként szolgálhat az űrbeli gyarmatosítás előtt. Azonkívül a Holdon könnyebb erőforrásokhoz jutni, mint a Mars esetében. Az űrbeli gyarmatosítás számos technológiai kihívással jár. Az űrutazás hosszú és veszélyekkel teli lehet, és az emberi testnek alkalmazkodnia kell az űr körülményeihez. Emellett az űrhajók és települések fenntartásához szükség van az önfenntartó rendszerekre, amely komoly mérnöki és tudományos kutatást igényel.
Az űrbeli gyarmatosítás nemcsak az emberiség fizikai határait tágíthatja, hanem hatalmas tudományos előnyökkel is járhat. Az űrben végzett kutatások segíthetnek megérteni a Naprendszer és az univerzum működését, valamint új technológiákat és gyógymódokat hozhatnak létre. Lehetővé teszi az emberiség számára, hogy új erőforrásokat találjon az űrben, kiterjessze az ismereteit a Naprendszerünkről, és hosszú távú túlélést biztosítson az emberi faj számára.
Írta a Magyar Hírlap
