Finn lap: visszaküldhetők-e a menedékkérők hazájukba?

Finn lap: visszaküldhetők-e a menedékkérők hazájukba?

Tóth László Levente
2023. november 28. kedd. 6:51

Az utóbbi időben Finnországban komoly gondot okoznak az Oroszország felől érkező menekültek, akikről úgy vélik, nem véletlenül tudnak eljutni a határig. Elemzők „hibrid hadműveletet” emlegetnek Oroszország részéről, amin azt értik, hogy direkt okoz gondot a migránsáradattal a finn-orosz határon. Akár így van, akár nem, érdekes módon Észtország is hasonló problémával találta magát szembe. Pár napja a finnek már négy délkelet-finnországi határátkelőt zártak be az ötből. A Finn Bevándorlási Szolgálat pedig hétfőn közölte, hogy a közelmúltban a keleti határon átlépő menedékkérők egy részének a kérelmét már elutasították, de visszavont kérelmek is voltak. Egyikük esetében sem született még pozitív menekültügyi döntés. A Finnországba korábban érkezettek egy része pedig más EU-országokban kért menedékjogot, vagyis ezekről az emberekről tudni lehet, hogy ők már elhagyták Finnországot.

2023. november 23-án migránsok egy csoportja érkezik a finn lappföldi Salla nemzetközi határátkelőjére

2023. november 23-án migránsok egy csoportja érkezik a finn lappföldi Salla nemzetközi határátkelőjére

Fotó: Jussi Nukari / Lehtikuva / AFP

Augusztus óta összesen több mint 900 menedékkérő lépte át Finnország keleti határát. Leggyakoribb származási országuk Szíria, Szomália, Jemen és Irak. A keleti határon az említett országokon kívül más országokból is érkeztek, de kisebb számban. Minden menedékkérő kérelmét egyedileg bírálják el. Ha a tényleges menedékjog feltételei nem teljesülnek is, a kérelmező úgynevezett másodlagos védelmi igény alapján kaphat tartózkodási engedélyt Finnországban, például a hazájában uralkodó hadiállapot miatt. Amennyiben azonban a határozat elutasító, a kérelmezőnek el kell hagynia Finnországot. A határozat ellen fellebbezéssel lehet a közigazgatási bírósághoz vagy a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz fordulni. Fontos, hogy Finnország elhagyása a kérelmező hazájába való visszatérést jelenti, nem Oroszországba.

A Raja-Jooseppi nemzetközi határátkelő állomás fagyos táblája 2023. november 24-én az észak-finnországi Inariban

A Raja-Jooseppi nemzetközi határátkelő állomás fagyos táblája 2023. november 24-én az észak-finnországi Inariban

Fotó: Emmi Korhonen / Lehtikuva / AFP

A Helsingin Sanomat megszólaltatja az ügyben Ari Jokinen rendőrfelügyelőt, aki arról számol be, hogy Irak hozzáállása állampolgárainak visszatéréséhez idén megváltozott. „Jelenleg az irakiakat vissza lehet küldeni, de a többi nemzetiség nagyon problémás. Leginkább azok a fajták, amelyeket nehéz visszaküldeni, ha kiutasítási határozatot kapnak” – mondja Jokinen. A rendőrfelügyelő felhívja a figyelmet arra, hogy a kiindulási pont az önkéntes visszatérés. Olyan emberekről beszél, akiknek végrehajtható kitoloncolási végzése van. „Minden helyzetben az a kiindulópont, hogy a hatóság döntésének mindenki eleget tud tenni, ha akar. És ennek így kell mennie, hogy mindenki önként térjen vissza hazájába.” Ha azonban az illető maga nem tér vissza hazájába, a rendőrség visszaküldi. A közelmúltban ugyanakkor gyakorlatilag nem hoztak negatív menedékjogi határozatot Szíria és Jemen állampolgárai számára, így nem kellett visszaküldeni őket sem. Szomáliába visszatértek volna, de eddig nem jártak sikerrel. A finn rendőrség idén és tavaly sem toloncolt ki senkit oda, a visszaküldést elhalasztották.

Migránsok és finn határőrök kutyával az észak-finnországi Sallában 2023. november 22-én

Migránsok és finn határőrök kutyával az észak-finnországi Sallában 2023. november 22-én

Fotó: Jussi Nukari / Lehtikuva / AFP

„A nagy kihívást a hivatalos együttműködés hiánya jelenti” – mondja Ari Jokinen. A tavaly és idén nemzetközi védelmet kérő szomáliaiak mintegy 14 százaléka kapott elutasító döntést. Ha a kitoloncolást elrendelő személyek nem hagyják el az országot, és nem küldhetik vissza őket, akkor illegálisan tartózkodnak Finnországban. Gyakran nevezik őket „dokumentálatlannak”. Ezzel szemben az Irakba való visszatérések sikeresek voltak, miután tavaly és idén a védelmet kérő iraki állampolgárok 24 százaléka kapott elutasító döntést. Idén a rendőrség 59, tavaly pedig 22 embert juttatott vissza Irakba. Korábban nehezebb volt másokat visszavinni Irakba azokon kívül, akikkel szemben büntetőjogi ítéletet hoztak. Most a visszatérések alapvetően sikeresek, már amennyire az iraki hatóságoktól függ.

Sauli Niinistö finn elnök a Joint Expeditionary Force (JEF) vezetőinek csúcstalálkozóján a balti-tengeri Gotland-szigetén, Svédországban, 2023. október 13-án

Sauli Niinistö finn elnök a Joint Expeditionary Force (JEF) vezetőinek csúcstalálkozóján a balti-tengeri Gotland-szigetén, Svédországban, 2023. október 13-án

Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP

Múlt héten Sauli Niinistö államfő sajtótájékoztatón mondta, hogy Finnország számára lehetetlenné vált a menedékjog kritériumainak nem megfelelő migránsok visszaküldése. A friss információk tükrében azonban úgy tűnik, hogy lehetséges a visszatérés Irakba – jegyzi meg a Helsingen Sanomat. A finn köztársasági elnöki hivatal pedig a lapnak küldött e-mailben „pontosítja” Niinistö szavait, aki eszerint arra hívta a figyelmet, hogy nem lehet visszatérni Oroszországba. „Ez 2015-ben is így volt. Általánosságban elmondható, hogy gyakran nehéz visszaküldeni azokat, akik beutaztak az országba, és akikről úgy ítélik meg, hogy nem felelnek meg a védelem feltételeinek, és akik maguk nem hagyják el az országot. Sok tényező akadályozhatja a visszatérést” – hívja fel a figyelmet a finn köztársasági elnöki hivatal. Nem véletlenül teszi fel tehát a kérdést a finn lap: visszaküldhetők-e az ország keleti határát átlépő menedékkérők hazájukba, ha nem kapnak menedékjogot az Finnországban?

Írta a Magyar Hírlap