A tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy napirenden volt az Oroszországgal szembeni szankciók kijátszása, ami ugyancsak bizonyítja a büntetőintézkedések értelmetlenségét, az eredetileg kitűzött célok elérésének csődjét.
„A szankciós politika kudarcot vallott, azzal több a baj, nagyobb a kár, mint az értelem és a haszon. Már az a tény, hogy nagymértékű szankciókikerülés zajlik, újabb bizonyíték arra, hogy a szankciók kudarcot vallottak” – fogalmazott.
Ebből pedig szavai szerint a józan ész talaján állva az következne, hogy ennek így nincs értelme, viszont a kérdést ideológiai alapon megközelítők úgy látják, hogy még tovább kell szigorítani.
„Most, hogy a tizenkettedik szankciós csomagról tárgyalunk, ismét fel kell vetnünk az alapkérdést, hogy hol van az elemzés az első tizenegy csomagról. Hol van a hatásokról szóló jelentés? Ki az, aki meg tudja mondani, hogy az első tíz szankciós csomag milyen gazdasági károkat okozott Európának?” – tette fel a kérdést.
„Ma is elhangzott, hogy a szankciók működnek, mert Oroszország bevételei csökkentek. Így szól ma az Európai Bizottság rendkívül alapos és sokrétű, nagyon sok adatot tartalmazó jelentése” – tette hozzá.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy bizonyos tagállamok olyan javaslatokkal álltak elő, amelyek rendkívüli mértékben veszélyeztetnék mások, köztük hazánk energiabiztonságát. Példaként hozta fel a nukleáris szankciókat, és figyelmeztetett, hogy ilyen intézkedéseket a kormány soha nem fog támogatni, ugyanis ez sértené az ellátás biztonságát rövid, közép és hosszú távon egyaránt.
„Vajon kinek az érdekét szolgálná egy ilyen szankció kivetése? Ugyanis hogy nem Európáét, s az európai uniós tagországokét, az egészen biztos” – mondta.
Kiemelte, hogy egyesek az orosz kőolaj vásárlására vonatkozó kivételeket is megszüntetnék 2025-ben, ami ugyancsak élesen ellentétes lenne a magyar érdekekkel, ezzel ugyanis felszámolnák a biztonságos ellátás lehetőségét, a kormány ezért ehhez sem fog semmi szín alatt hozzájárulni.
Az újabb szankciós javaslatcsomagot hétfőn este vagy kedden bocsátja a tagállamok rendelkezésére az Európai Bizottság, és arról már szerdán újabb vita lesz nagyköveti szinten – tájékoztatott.
„Világossá tettük, hogy nem vagyunk hajlandók semmifajta időnyomás alatt dolgozni, tehát amíg nem tudjuk végigelemezni a szankciók hatását a gazdaságra, addig nem fogunk azokról véleményt mondani” – jelentette ki.
A tárcavezető arra is kitért, hogy az EU versenyképessége több évtizedes távlatban ma van legrosszabb állapotban, s ezen gazdasági „kudarc és sikertelenség” oka az „ideológiai alapú, érzelmek által vezérelt gazdaságpolitika”.
„Vannak szerencsére ezzel ellentétes, jó példák is. Ha a gazdaságpolitikát az észszerűségre, józan észre, nemzeti érdekekre alapítják, mint például mi, Magyarországon, akkor az viszont sikeres tud lenni, ezért is dőlnek meg évről évre a nemzetgazdaság teljesítményét mutató rekordok” – szögezte le.
Majd emlékeztetett rá, hogy idén sikerül megduplázni a tavalyi beruházási rekordot, ahogyan az export is 6-8 százalékkal bővül a számítások szerint.
Végezetül kifejtette, hogy napjainkban az egész világgazdaság működési problémákkal küzd, és ennek egyik fő oka, hogy olyan törekvések kaptak erőre, amelyek célja a kelet-nyugati együttműködés ellehetetlenítése, a világ ismételt blokkosodása.
„Ezzel mi nagyon rosszul jártunk. Elvesztettünk évtizedeket az életünkből. Éppen ezért mi nem vagyunk hajlandók asszisztálni a keleti és nyugati gazdaságok szétválasztására, az együttműködés korlátozására vonatkozó javaslatokhoz. Mi továbbra is a kulturált, civilizált kelet-nyugati együttműködésben hiszünk, és ennek a fontosságát hangsúlyozzuk” – közölte.
Illetve rámutatott, hogy ennek előnyei Magyarországon is jól láthatók, amely fontos találkozási pontja a kelet és a nyugati beruházásoknak, különösen az autóipar területén.
Leszögezte: ezen kötelékek felszámolása kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára, munkahelyek százezrei kerülhetnének veszélybe. „Ezért arra kérjük itt a brüsszelieket, arra kérjük az európai uniós kormányokat, hogy ne avatkozzanak bele a vállalatok természetes működési menetébe” – mondta.
Írta a Magyar Hírlap
