Az egyik tudományos hipotézis, hogy ez egy nagyon ritka típusú szupernóva – az úgynevezett magnetár –, de olyan erős a sugárzása, hogy átlépi a fizika energiahatárait, vagy más szóval ez lehet a valaha észlelt legerősebb szupernóva. Az objektum minden képzeletet meghaladóan annyira fényes, hogy a csillagászok számára komoly gondot okoz ennek a még soha nem észlelt jelenségnek a megmagyarázása. „Ha valóban egy magnetárról van szó, akkor ez olyan helyzet, mintha a természet mindent elvett volna tőlünk, amit eddig a magnetárokról tudtunk” – így kommentálta a különleges jelenséget Krzysztof Stanek, az Ohio Állami Egyetem asztronómiaprofesszora a Physics-Astronomy csillagászati blognak.
Az objektumot az All Sky Automated Survey of Supernovae (ASAS-SN ) rendszer segítségével fedezték fel 2022-ben, ami egy olyan teleszkóphálózat, amelyet a világegyetem fényes objektumainak észlelésére használnak.
Bár az objektum elképesztően fényes, szabad szemmel mégsem látható, mert 3,8 milliárd fényévnyi távolságra van tőlünk.
A magnetár egyébként egy olyan különleges neutroncsillag, amelynek rendkívül erős a mágneses tere, és ez a tér hozza létre azt az óriási erejű mágneses sugárzást, amely részben röntgen, részben pedig a gamma tartományba esik.
Neutroncsillagoknak nevezzük azokat a kis térfogatú, de extrém sűrű és rendkívül nagy mennyiségű szabad neutront tartalmazó csillagokat, amelyek szupernóva-robbanás eredményeként alakulhatnak ki.
Az ASAS-SN észlelőhálózat a 2014-ben történt elindulása óta közel 250 szupernóvát fedezett fel, de ez az újonnan azonosított objektum az elképesztő fényereje miatt egyetlen eddig ismert szupernóvához sem hasonló. Az ASASSN-15lh katalógusjelet kapott objektum fénye 200-szor erősebb, mint egy átlagos szupernóváé, 570 milliárdszor fényesebb a napnál, és 20-szor fényesebb, mint a Tejútrendszer összes csillaga együttvéve.
„Meg kell kérdeznünk, hogyan lehetséges ez? Elképesztően sok energia kell ugyanis ahhoz, hogy ilyen fényes legyen, és ennek az energiának valahonnan származnia kell„ – vázolja a probléma lényegét Krzysztof Stanek. Todd Thompson, az Ohio Állami Egyetem csillagászprofesszora is előállt egy lehetséges magyarázattal. Thompson szerint az ASASSN-15lh szupernóva-robbanás eredménye, ami egy rendkívül ritka típusú csillagot hozhatott létre – ezt milliszekundumos magnetárnak hívják –, amely egy rendkívül gyorsan forgó és nagyon sűrű csillag, és elképesztően erős mágneses mezővel rendelkezik.
Ahhoz, hogy az ASASSN-15lh ennyire fényesen világítson, e milliszekundumos magnetárnak másodpercenként legalább 1000-szer kell körbefordulnia a tengelye körül, és ezt a forgási energiát kell nagyjából 100 százalékos hatékonysággal fénnyé alakítania. „Tekintettel ezekre a korlátokra – mondja Thompson –, fel kell tennünk azt kérdést, hogy fogunk-e valaha is látni ennél fényesebb objektumot? Ha valóban egy magnetárról van szó, akkor a válasz alapvetően nem.”
Lehet, hogy nem is magnetár hanem szupermasszív fekete lyuk, vagy pedig valami egészen más
Az elkövetkező időszakban a Hubble-űrteleszkóp segítségével úgy akarják megfejteni a rejtélyt, hogy első lépésként megpróbálják pontosan beazonosítani az objektumot körülvevő gazdagalaxist. Az ASASSN-15lh-t vizsgáló tudóscsapat ugyanis az eddig észlelési eredményekből arra a következtetésre jutott, hogy a fényes objektum egy nagy galaxis kellős közepén fekszik – ám ebben az esetben az objektum nem lehet magnetár –, és a körülötte lévő gáz valójában egy szupermasszív fekete lyuk bizonyítéka.
Ha ez a helyzet, akkor az extrém erős fény egy újfajta, és számunkra mindeddig ismeretlen eseménnyel magyarázható – mondta Christopher Kochanek, az Ohio Állami Egyetem csillagászprofesszora, a tanulmány társszerzője. „Valami olyasmi lehet, amilyet még soha, de soha nem láttunk egyetlen galaxis közepén sem„ – fűzte hozzá a professzor.
Legyen szó akár magnetárról, akár szupermasszív fekete lyukról vagy valami egészen másról, az ASASSN-15lh eredetével kapcsolatos kutatási eredmények valószínűleg teljesen új gondolkodásmódot fognak hozni arról, hogy hogyan alakulhatnak ki egyes különleges objektumok az univerzumban.
Írta a Magyar Hírlap
