Vajon mitől szédülhetünk?

Vajon mitől szédülhetünk?

Nincs könnyű dolga annak, aki szeretne utánajárni, hgy miért szédül, milyen okok állhatnak a panaszai hátterében, hiszen több orvosi szakterületet is érinthet a panasz. De nem kell mindjárt a lehető legrosszabbra se gondolni, elég számbavenni a kapcsolódó melléktüneteket.

Nem mindegy ugyanis, hogy milyen tünetek párosulnak az egyensúlyvesztéshez és a helyzetérzékelés zavarához. Ha nyaki gerinc eredetű a szédülés, nagy valószínűséggel a kellemetlen panaszok néhány perctől, vagy akár órákon át is tarthatnak. A páciens bizonytalanságérzést tapasztal, fájdalmas a gerinc nyaki szakasza, mozgatásra a panaszok felerősödnek, a látás elmosódik, fülzúgás és fülcsengés jelentkezik és akár testtartási rendellenesség is kísérheti.

A helyzetérzékelésért felelős receptoraink nagy része a nyaki gerinc kisízületeiben és a körülötte lévő izmokban, szalagokban találhatóak. Szerepük abban van, hogy információkat továbbítanak a fej helyzetéről a központi idegrendszer felé. Ha nyaktartásunk megváltozik egy közvetlen erőbehatás, izomgyengeség, instabilitás, porckorongsérv, vagy kopásos eredetű betegség miatt, akkor az izmok, szalagok és az ízületi tok feszülése módosul. Így hibássá válik a helyzetérzékelésünk, amely szédüléshez vezethet – hívta fel a figyelmet a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő gyógytornásza, Volter Imola.

Hogy valóban nyaki gerinc-eredete van a szédülésnek, az még ma is nagyon nehezen diagnosztizálható. A röntgen, MR és CT segíthet, emellett más szakterület szakorvosai is becsatlakozhatnak a folyamatba, így például neurológus, fül-orr-gégész, kardiológus, de akár pszichológus is része lehet az orvosi teamnek. Ha bebizonyosodik, hogy ortopédiai háttere van az egyensúlyérzés vesztésnek, a szakorvos gyógytornászhoz, vagy manuálterapeutához irányítja a pácienst.

A gyógytornász azt is elmondta: gyakran nem sikerül megfelelően felismerni a panaszok igazi okát. A terápia kialakításakor minden esetben ellenőrizni kell a páciens tartását, izmainak erejét, a csigolyák közti mozgástartományokat. A megoldási javaslat lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelés is. Nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők, izomlazítók, hányáscsillapítók segíthetik a panaszok csökkentését, illetve speciális manuálterápia, egyensúlytréning és nyaki régió stabilizációs tréning is eredményes lehet.

Nem alkalmazható azonban manuálterápia beszédzavar, kettős látás, vagy általános gyengeség esetén.

Írta a Magyar Hírlap