A hajók többsége napjainkban is az elsüllyedésük helyén van, különböző becslések szerint csak az Egyesült Királyság partjainál nagyjából 50 ezer hajóroncs található. Ezek a maradványok, mint kiderült, nemhogy károsítják a vizeket, sokszor a kihalás elől is menedéket jelenthetnek bizonyos állatfajoknak – írja az Interesting Engineering.
Napjainkban elképesztő mértékű túlhalászat zajlik, amelynek hatására sorra kerülnek veszélybe, a kihalás szélére egyes fajok. A technikák közül talán az egyik legpusztítóbb hatása a vonóhálós halászatnak van. A folyamat során hatalmas hálókat engednek le a tengerfenékre, hogy halakat és más élőlényeket gyűjtsenek.
Ezek a nehéz eszközök azonban összezúzhatják az egyes állatcsoportokat, és súlyosan károsíthatják a tengerfenék élőhelyeit.
Mivel a háló mindent elkap, ami az útjába kerül, jelentős mennyiségű járulékos fogással, vagyis a nem célfajok véletlen kifogásával is jár. Ez alól pedig a veszélyeztetett fajok sem jelentenek kivételt, ami egyszerre okoz ökológiai és gazdasági krízist. A hajóroncsok azonban védelmet jelentenek a tengeri fajok számára, ami lehetővé teszi, hogy az ott élő csoportok lenyűgöző sebességgel növekedjenek.
A Plymouthi Egyetem és a Blue Marine Foundation által végzett kutatás felfedezte, hogy a tengeri élővilág átlagos sűrűsége a hajóroncsok területén 240 százalékkal magasabb, mint a halászatra használt helyeken. Ráadásul ez az arány még nagyobb (340 százalékkal magasabb) volt a roncsoktól számított 50 méteres körzetben.
Írta a Magyar Hírlap
