A testület szerint bár településképi véleményt tényleg nem nyilváníthatnak, más módon kifejthetik az álláspontjukat. Vagyis a jogkorlátozás nem túlzott.
A XIV. kerületi önkormányzat azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt, mert tavaly egy kormányrendelet törvényi felhatalmazás alapján az Országos Építészeti Tervtanácsra bízta minden 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület és az egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezését, elvonva ezzel az önkormányzatok jogát a véleményadásra a településképi eljárásban.
Zugló vezetői szerint az érintett, nagyméretű építkezések a közterületen is változásokat fognak eredményezni, melynek kialakításában, tervezésében az önkormányzatnak semmilyen ügyféli, illetve hatósági joga sem maradt, ez pedig az önkormányzati autonómiát érintő jogfosztás. Az önkormányzati hatáskör gyakorlatilag kiüresedik.
Az Alkotmánybíróság Hörcherné Marosi Ildikó vezette öt tagú tanácsa nem így látta. A határozat indoklása idézi az Alaptörvényből, hogy „a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között (…) véleményt nyilváníthat”. Tény, hogy a támadott kormányrendelet miatt bizonyos beruházásokról már valóban nem folytathat le az önkormányzat településképi véleményezési eljárást, de véleményt nyilvánítani másképp is lehet. Az Ab arra figyelmeztet, hogy „a törvényhozónak széles mérlegelési joga van abban a tekintetben, hogy milyen feladatok ellátását és milyen keretek között bízza az önkormányzatokra”, bár „döntése nem vezethet az az autonómia kiüresítéséhez”. A településképi véleményezést úgy osztotta meg a kormány és a helyi önkormányzatok között, hogy azt alapvetően a kormány hatáskörébe adta, a helyi önkormányzat pedig csak akkor élhet ezzel, ha azt a kormány nem tartja fent magának. A beadvány érkezése óta amúgyis változott a rendelet: az Országos Építészeti Tervtanácsnak ki kell kérnie az érintett település főépítészének vagy polgármesterének véleményét, és azt „érdemben vizsgálja”.
Az alkotmánybírák szerint ez is bizonyítja, hogy nem a településképi véleményezési eljárás lehet a véleménynyilvánítás egyetlen lehetséges módja.
Ennek alapján a testület úgy döntött, hogy a kormány nem korlátozta túlzottan, illetve nem üresítette ki az önkormányzat hatáskörét, ezért a panaszt elutasította.
(Címlapképünk illusztráció.)
HVG
