Megkezdték a postázását a nemzeti konzultáció kérdéseinek. Az ember hátán feláll a szőr, amikor meglátja a szövegeket, mert kiderül, óriási veszély fenyegeti a magyarokat. De mi legalább tudjuk. Legalább szembesülünk vele, hogy micsoda méreg rotyog Brüsszel fazekában ellenünk. Pontosabban, jut ebből a borzalomból mind 27 tagállamnak, csak Európa polgárai – leszámítva a magyarokat – nem tudják, mi készül. Azt gondolják, hogy minden a legnagyobb rendben van, s az ő magas nyugati életszínvonaluk majd megvédi őket. Bár, ha valaminek, akkor legalább az antiszemita veszélynek már ma is fel kellene tűnnie nekik. A zsidók életveszélye Nyugat-Európában mindennapossá vált.
Magyarországon ugyanakkor ennek semmi nyoma. Inkább az ellenkezőjének. Például annak, hogy az izraeli labdarúgó válogatott mérkőzéseit Felcsúton, a Pancho Arénában játsszák, mert Izrael sehol nem talált biztonságosabb helyet Európában, mint éppen Magyarországon. Igaz, egyetlen európai országban sem hirdettek már sok évvel ezelőtt zéró toleranciát az antiszemitizmussal szemben. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a vezetője többször leszögezte, Orbán Viktor nélkül nem tartana itt a zsidó közösség. Kijelentette: „Az egy óriási eredmény, hogy lassan hazánk az egyetlen hely Európában, ahol nem kell mindennapos túlélési stratégia, ha zsidóként akarsz élni.”
A nemzeti konzultációban erre is van kérdés. Mint olvasható, Brüsszel Magyarországon is migránsgettókat akar létrehozni. „Brüsszelben helyettünk akarnak dönteni arról, hogy kivel éljünk együtt, és kiket engedjünk be az országunkba. Kötelezni akarnak minket, hogy már a menekültügyi kérelmek elbírálása előtt engedjük be a migránsokat az országba. Ezzel migránsgettókat hoznának létre Magyarországon is. Ön mit gondol erről? A – Nem szabad engedni, hogy migránsgettók jöjjenek létre hazánkban. B – El kell fogadni a brüsszeli migrációs terveket.”
Tudjuk jól, Nyugat-Európában óriási teret nyert a migráció. 2015 után, amikor Angela Merkel meghirdette a „Wir schaffen das”, azaz a „meg tudjuk csinálni” politikáját. Kijelentette: „Németország erős ország. Az a hozzáállás, amellyel ezekhez a dolgokhoz viszonyulunk, a következő legyen: Annyi mindent megtettünk – meg tudjuk tenni! Ezt meg tudjuk tenni, és ahol valami az utunkba áll, azt le kell győzni, azon kell dolgozni. A szövetségi kormány – az államokkal, az önkormányzatokkal együtt – mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt elérje.”
Láttuk, mi lett belőle: teljes csőd. A migránsok félelemben tartják a német lakosságot, a zsidókat pedig kifejezetten életveszélynek teszik ki. Nem a németek, hanem a Németországban már otthonosan mozgó migránsok.
Ott nem hirdettek zéró toleranciát, hanem egyenesen a „meg tudjuk csinálni”-t a német Willkommenskultur egyik fő szlogenjeként írták le. A kifejezés Merkel menekültpolitikájának szimbólumává vált, amelyet a támogatók és az ellenzők egyaránt használnak.
Ehhez képest sokan pocskondiázzák a nemzeti konzultációt, ahol olyan további húsba vágó kérdések szerepelnek, mint a fenti, migrációval kapcsolatos. Brüsszel erőszakos támadásai csak úgy sorakoznak egymás után. A rezsicsökkentés, a kamatstop, az extraprofitadó megszüntetését akarják kikövetelni a magyaroktól, s azt, hogy támogassuk az ukrán háborút. Az egész helyzet abszurd és bicskanyitogató.
A nemzeti konzultáció révén a magyarok pontosan megtudják, mit akar velük Brüsszel csinálni. A baloldal azért ellenzi s próbálja lejáratni az emberek álláspontját tudakoló intézményt, mert kiderül majd a válaszokból, hogy nemcsak a kormány álláspontja az, amit képvisel, hanem mögötte a magyarok millióié.
Az Mfor nevű portál úgy fogalmaz, itt a lehetőség, hogy szidja Brüsszelt. Kukorelly Endre pedig egyenese lehülyézte a magyarokat a nemzeti konzultáció kapcsán. Úgy tesznek, mint akiknek nem fontos, hogy milyen merényletet tervez az Európai Unió Magyarország ellen.
Mint akiknek az a fontos, hogy – ha akár erőszakkal – megdöntsék az Orbán-kormányt, és Gyurcsányt ültessék a trónra, hogy szolgai módon eleget tegyen Brüsszel minden akaratának.
A magyarok pedig mehetnek a levesbe.
Aki ugyanis nem veszi komolyan a nemzeti konzultációt, az ezt akarja.
A szerző szerkesztő
Írta a Magyar Hírlap
