MH/MTI
2023. november 23. csütörtök. 22:26
A pert még 2016-ban kezdeményezte 16 egykori áldozat, de egy szöuli kerületi bíróság 2021-ben elutasította a keresetet arra a jogelvre hivatkozva, hogy állam külföldi bíróságon nem perelhető. A felsőbíróság most hatályon kívül helyezte a 2021-es döntést arra hivatkozva, hogy az államok immunitása elv nem alkalmazható emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmények esetén.
„A nemzetközi szokásjog értelmében ésszerű elismerni a dél-koreai bíróságok joghatóságát a japán kormány felett” – közölte a felsőbíróság.
„A dél-koreai polgári jog értelmében az alperes jogellenes cselekedeteket követett el a szexrabszolgaságra kényszerített nőkkel szemben, és ezért megfelelő kárpótlást kell fizetnie” – jelentette ki a bíróság, hozzátéve, hogy ésszerű lenne a felperesek által követelt kárpótlási összeg megemelése.
„Az áldozatokat arra kényszerítették, hogy mindennap nem kívánt szexuális aktust létesítsenek több tucat japán katonával, szabadságukat pedig minimálisra csökkentették” – hívta fel a figyelmet a bíróság, kifejtve, hogy ennek eredményeképpen az áldozatok súlyos fizikai és lelki sérüléseket szenvedtek el, valamint a terhesség és halál kockázatával néztek szembe. A szexrabszolgaságba taszított nők a háború után nem voltak képesek visszailleszkedni a társadalomba – tette hozzá.
A felperesek közül csupán egy áldozat, egy 95 éves nő van még életben, aki köszönetet mondott a bíróság döntéséért, és kifejezte sajnálkozását amiatt, hogy a „nagyszerű hírt” már nem tudta megosztani társaival.
Tokió továbbra is elutasítja Szöul ezzel kapcsolatos követeléseit a diplomáciai kapcsolatuk normalizálásáról szóló 1965-ös szerződésre és a 2015-ben kötött megállapodásukra hivatkozva, amelyek szerint a két fél végérvényesen véget vet a vitának.
Kamikava Joko japán külügyminiszter a szöuli bíróság döntését teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, és felszólította Dél-Koreát, hogy tegye jóvá lépéseit, amelyekkel szerinte megsértette a nemzetközi jogot.
Írta a Magyar Hírlap
