Wu Hongbo felidézte az ukrajnai és a gázai háború borzalmait, s mint mondta: megdöbbentő, hogy a nemzetközi közösség, az ENSZ nem tudja megállítani a humanitárius válságot. Aggasztónak találta azt is, hogy a világszervezet 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési céljainak (SDG) megvalósítása elakadt. „A vállalások alig fele halad a tervezett úton, úgyhogy vonakodva, de ki kell mondanunk: az SDG-t nem fogjuk tudni teljesíteni, ami nagy katasztrófa az emberiség számára” – fogalmazott.
Kiemelte: miközben a nemzeteknek össze kellene fogniuk, példátlan kihívásokkal vagyunk kénytelenek szembenézni a hidegháborús mentalitás feltámadása, a zéróösszegű verseny, az egyoldalúság és a protekcionizmus miatt. „Egyes nagy országok visszaélnek a nemzetbiztonsági koncepcióval, a kockázatmentesítés nevében kockázatot teremtenek, és a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendet, valamint a piaci szabályokat az elkülönülés jegyében aláássák, és szándékosan blokkolják a kulturális és technológiai cseréket, így még nehezebbé teszik a fentartható fejlődési célok elérését” – mondta.
„Az ENSZ főtitkára azt mondta, hogy a konfliktusok nem a semmiből keletkeznek, de nem is elkerülhetetlenek” – emlékeztetett a kínai kormány európai ügyekért felelős különleges képviselője, majd hozzátette: gyakran az alapvető szolgáltatásokhoz, a létfenntartáshoz szükséges javak hiánya miatt alakulnak ki. „Ha az emberek nem látnak reményt az életükben, elveszítik a globális kormányzásba vetett bizalmukat, és ennek az a végeredménye, aminek mostanában tanúi lehettünk” – hívta fel a figyelmet.
A fenntartható fejlődés a globális problémák megoldásának kulcsa. A kínai kormány nagy jelentőséget tulajdonít a fenntartható fejlődésnek, és az ENSZ összes fenntartható fejlődési stratégiáját beépítette saját nemzeti fejlesztési stratégiáiba. Kína megosztja a sikereit és a tanulságokat, és segíti a fejlődő országokat – jelezte Wu Hongbo, s hogy érzékeltesse, miről van szó, rámutatott: 2020 végére sikeresen emeltek ki közel 100 millió embert a mélyszegénységből.
Ezek után hosszas felsorolásba kezdett: Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában számos infrastruktúra-fejlesztési, mezőgazdaság és egészségügyi programot indítottak.
Külön kitért az éghajlatváltozás és a környezetvédelem ügyére, amelyek kiemelt fontossággal bírnak. Kijelentette, Kína nemzeti stratégiája aktívan reagál az éghajlatváltozásra. Végrehajtották az ipar, az energia- és a közlekedési ágazatok újraszabályozását, és az intézkedések következtében Kína megújuló energiaforrásai gyorsan bővülnek; az ország a vízenergia, a szélerőművek, a napenergia és a biogáz tekintetében egyaránt a világ élvonalába tartozik. Mindeközben a világ elektromos járműveinek több mint fele a kínai utakat rója, és az ország szén-dioxid-kibocsátása 2022-ben 51 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2005-ben.
Ennek kapcsán jelezte, nem akarnak a babérjaikon ülni, ezért több közös vállalást fogalmaztak meg például az Európai Unióval, de a közelmúltban még az Egyesült Államokkal is sikerült tető alá hozni egy, az éghajlatváltozással kapcsolatos válság kezelését célzó együttműködés fokozásáról szóló nyilatkozatot.
A gazdasági kérdésekről szólva mindenekelőtt igyekezett eloszlatni az Új selyemút körüli aggodalmakat, amelyeket a nyugati propaganda táplál. „A kezdeményezés nem gyarmati stratégia. A világgazdaság előmozdítását szolgálja, és előnyöket biztosít minden nép számára” – jelentette ki.
Beszédéből kiderült az is, hogy Kína növelni kívánja a nemzetközi befektetéseit a Globális Fejlesztési Kezdeményezés (GDI) céljaival összhangban, vagyis az energia- és élelmezésbiztonság növelése, valamint a szegénység csökkentése érdekében. Kína – tette hozzá – létrehozott egy globális tudáshálózatot is, amelyet több mint 100 ország és nemzetközi szervezet támogat, és több mint 70 ország vesz részt az ENSZ székházában létrehozott GDI baráti csoportban.
„A jelenlegi összetett és viharos nemzetközi helyzetben Kína a következőket javasolja: először is, közös munka a világbéke megőrzése érdekében. Fel kell hagynunk a hidegháborús mentalitással és a zéró összegű játékkal, és meg kell akadályoznunk, hogy a világ ismét megosztottá és a blokkok közötti konfrontációk színterévé váljon. Fenn kell tartanunk a párbeszédet és a konzultációt a nemzetközi és regionális »forró kérdések« megoldása érdekében, és támogatnunk kell a Biztonsági Tanácsot abban, hogy kulcsszerepet játsszon a válságok kezelésében” – szögezte le.
„Másodszor: a nyitott világgazdaság fenntartására van szükség, amely határozottan ellenzi az elszigetelődést és a kereskedelmi protekcionizmust, fenntartja a nyílt, inkluzív és tisztességes nemzetközi kereskedelmet és a világgazdaságot” – tette hozzá.
„Harmadszor: szinergiákat kell kialakítani olyan területeken, mint a szegénység csökkentése, az élelmezésbiztonság, a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, az oktatás, az egészségügy.
Negyedszer: meg kell osztani az új technológiai forradalom eredményeit. Segíteni kell a fejlődő országoknak a zöldátmenet előmozdításában, az új típusú iparosítás és a digitális gazdaság kialakításában, valamint a technológiai és intézményi innováció előmozdításában több beruházással és technológiatranszferrel” – húzta alá Wu Hongbo.
Végezetül Magyarországról beszélt, amely az elsők között volt az „új Kínát”, azaz a Kínai Népköztársaságot elismerő államok sorában, és azóta is jó kapcsolatot ápol vele. „Az elmúlt években a két ország elmélyítette a kölcsönös politikai bizalmat, és számottevő gazdasági eredményeket ért el a kölcsönös előnyökkel járó együttműködésnek köszönhetően” – mondta, jelezve Peking készségét az együttműködés, a technológiai és a tudástranszfer további erősítésére.
„Kína a diplomáciai kapcsolatok felvételének jövőre esedékes 75. évfordulóját új kiindulópontként fogja fel. Kiindulópontként ahhoz, hogy folyamatosan előmozdítsa a kínai–magyar átfogó stratégiai partnerséget, és erősítse baráti kapcsolatainkat és együttműködésünket újabb és újabb sikertörténetekkel” – zárta beszédét a diplomata.
Írta a Magyar Hírlap
