Bóka János, aki Világos válaszokra várva című bejegyzése szerint erről a Magyar Nemzetben is írt, reagálva „a szuverenitásvédelmi nemzeti konzultációt ért alaptalan kritikákra”, jelezte: a kormány a konzultáció kérdéseit évek óta minden európai uniós fórumon felveti.
„Brüsszelben süket fülekre találtunk, ezért most a magyar emberekhez fordulunk, tesszük ezt abban a reményben, hogy kérdéseinkre jövő júniusban nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában világos és határozott választ kapunk” – tette hozzá.
A miniszter kitért rá: a konzultáció első három kérdése olyan elvárásokra kérdez rá, amelyeket az Európai szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások fogalmaznak meg Magyarországgal szemben: a rezsitámogatásra, a kamatstopra és az extraprofitadó kivezetésére.
Az Európai szemeszter ma már valamennyi eresztékében recseg, az Európai Bizottság információs monopóliumát és erőforrásait kihasználva domináns szerepre tett szert – fogalmazott Bóka János.
Hozzátette, a gazdaságpolitikai fókusz a múlté: Magyarország az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve, a nemzeti energiamixen keresztül, a szociális ellátórendszerig bezárólag számos területen kapott ajánlást.
Bóka János a Migrációs és menekültügyi paktumról azt írta, hogy az tovább mélyítené a rendszer válságát.
„A bizottság szerint nálunk kellene létrehozni az európai eljárási és befogadási kapacitás közel harmadát, a paktum a menekültek átvételére vonatkozó éves relokációs célszámokat ír elő, amit csak pénzfizetéssel vagy szűk körben alkalmazható alternatív felajánlásokkal lehetne kiváltani, viszont válsághelyzetekben más eszközökkel ki nem váltható elosztás is előírható” – közölte.
Úgy vélte, a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az unió folyamatosan migrációs válsághelyzetben van, a mechanizmus a gyakorlatban állandó válsághelyzeti üzemmódban működtetett, kötelező relokációs kvótarendszerré fog alakulni.
„Magyarország kormánya évek óta igyekszik felhívni a figyelmet az európai migrációs rendszer és a terrorfenyegetettség közötti összefüggésre, ennek szellemében törekvésünk, hogy az uniós fejlesztési források még közvetve se szolgálhassák terrorista szervezetek céljait” – hangoztatta.
Bóka János utalt rá, az Európai Tanács 2022 júniusában úgy határozott, tagjelölt ország státuszt ad Ukrajnának, a bizottság novemberi országjelentésében ugyanakkor egyértelműen megállapította: Ukrajna a hét feltételből hármat nem teljesített, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását.
„Ehhez képest a bizottság, nyilvánvalóan politikai megfontolásokból, mégis azt javasolja, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával” – mutatott rá.
A miniszter felidézte, hogy az EU 2022 nyarán úgy döntött, az ukrán gazdaság megsegítése érdekében egy rendelettel felfüggeszti az ukrán agrártermékekre alkalmazott vámokat és kvótákat, ezzel az ukrán gabona elárasztotta a határmenti tagállamok piacait.
A bizottság 2023 májusában öt tagállamban ideiglenesen importkorlátozó intézkedést vezetett be, ezen intézkedéseket azonban idén szeptemberben nem hosszabbította meg annak ellenére, hogy annak feltételei továbbra is fennállnak – fűzte hozzá.
Bóka János értékelése szerint „a bizottság ezúttal is politikai döntést hozott, nem hagyva más lehetőséget, mint nemzeti korlátozó intézkedések bevezetését” – írta. Hozzátette, Magyarország ismét csak magára számíthatott.
A miniszter a gyermekvédelmi törvényről megjegyezte, hogy „a visszavonását Brüsszel politikai nyomásgyakorlással, kötelezettségszegési eljárással és anyagi retorziókkal is igyekszik elérni, a magyar szabályozás összhangban áll az EU Alapjogi Chartájával is”.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében azt ígérte, mivel „külföldi szervezetek olyan intézeteket finanszíroznak, amelyek aláássák értékeinket”, ezért demokráciavédelmi csomagot terjesztenek elő, amelynek „jogszabályai feltárják a rejtett külföldi befolyást és a tisztességtelen finanszírozást”.
Ezt a csomagot a Bizottság nem terjesztette elő – hívta fel a figyelmet Bóka János. Hozzáfűzte: az uniós jogalkotásra nem lehet tovább várni: bizonyítékok vannak arra, hogy a 2022-es parlamenti választások során már történt külföldi beavatkozás.
Magyarország ebben a kérdésben is csak magára számíthat – jelentette ki.
Írta a Magyar Hírlap
