A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.
Mire érdemes tehát felfigyelni?
Remegés
Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.
Járási nehézség
A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik.
A mozdulatok lelassulása
Amikor a mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, bradykinesiáról beszélünk. Nem csak a járás, de a felállás, a fordulás is nehézkessé válhat.
Hajlott testtartás
Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.
Gyengülő egyensúlyérzék
A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.
Megváltozó arckifejezés
Az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok komplex mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is.
Változás a kézírásban
A görcsössé váló írásról és az egyre kisebb betűkről kevesen gondolnak a betegségre, pedig az ún. mikrográfia is a betegség tünetei közé tartozik.
Gyengülő szaglás
A szaglás képességének elvesztését hyposmiának nevezik, és kialakulása akár évekkel megelőzheti a mozgásos tünetek megjelenését. A Parkinson-kórosok 70-90 %-át érinti a jelenség, amely jelentheti a szagok, illatok megkülönböztetésének és egyáltalán, az érzékelésüknek a nehézségét.
Alvás problémák
A Parkinson-kór okozhat elalvási nehézséget, töredezett alvást, álmatlanságot, nappali aluszékonyságot, éjszakai légzéskimaradást (alvási apnoe), alvás közbeni akaratlan mozgásokat.
A hang változásai
Az érintetteknél a hangerő és a hangminőség is változhat, mintha lágyabban, „fedettebben” beszélnének, vagy éppen monotonabbá válna a beszédük.
Székrekedés
Elhúzódóbb lesz a gyomorürülés és csökken a bélmozgás. Gyakori tünet a székrekedés.
Vérnyomás ingadozás
Ép körülmények között álló helyzetben a felkaron mért vérnyomás kissé emelkedik, ezzel szemben helyzetfüggő alacsony vérnyomás (orthostaticus hypotonia) esetén felállásra a vérnyomás csökken. A beteg gyengeséget, szédülést, izzadást panaszol.
Pszichés tünetek
A lecsökkent dopaminszint a viselkedésre és a hangulatra is hat, ezért a Parkinson-kóros betegeknél gyakran tapasztalható szorongás, depresszió, a gondolkodás és szellemi teljesítmény csökkenése.
Természetesen nem minden tünet jelentkezik minden betegnél, így –különösen a kezdeti stádiumban – nem feltétlenül egyszerű a diagnózis felállítása sem. Amennyiben a felsorolt tüneteket észleli, mindenképpen érdemes utánajárni az okoknak – hangsúlyozza dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa. – Minél előbb sikerül felismerni a betegséget, annál többet tehetünk a Parkinson kóros betegek életkilátásainak és életminőségének javítására.
Írta a Magyar Hírlap
