Hét szervezet közös közleményt adott ki az általuk „önkényvédelmi”-nek nevezett törvényjavaslatról, amelyben azt állítják, hogy ez egy újabb eszköz, amivel a kormány meg akarja félemlíteni és el akarja hallgattatni a kritikusait.
Kedden benyújtották a „szuverenitásvédelmi” törvényt, amely a kapcsolódó jogszabály-tervezetekkel együtt számos változást hoz: jön a Szuverenitásvédelmi Hatóság, három év börtön jár, ha valaki tiltott külföldi támogatás segítségével indul a választásokon, egy Alaptörvény-módosítás pedig „biankó” felhatalmazást ad a honvédelmi miniszternek, hogy azt csináljon a katonákkal, amit akar. Minderről itt írtunk:
Az Amnesty International Magyarország, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) erre egy közös közleményben reagált, amelyben azt írták, hogy törvényjavaslattal a hatalom a kritikus hangokat akarja elhallgattatni.
Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény
– fogalmaztak, hozzátéve, hogy a javaslat alkalmas lehet arra, hogy elriassza az embereket a közélettől.
Az érvelésük szerint ugyan „alkotmányosan indokolható, hogy a választásokon induló jelöltek átlátható forrásokból gazdálkodjanak, éppen ezért 1989 óta politikai párt nem fogadhat el külföldi támogatást. Azonban a javaslat szövege, az elmúlt évek hasonló célból született jogszabályaihoz hasonlóan, szándékosan pontatlan és tele van tágan értelmezhető parttalan fogalmakkal. Emiatt az új hatóság bármilyen közéleti megnyilvánulásra ráhúzhatja, hogy külföldi érdekeket szolgál és ezért veszélyezteti Magyarország szuverenitását.”
A jogvédő és elemző szervezetek szerint a szuverenitásinak nevezett törvény a 2017-es civilellenes törvényhez hasonlóan a kritikus polgárok és szervezeteik megfélemlítésére alkotott jogszabály, és mit ilyen, „nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel, ezért el fog bukni.”
HVG
