„Hazám az egyik legősibb európai ország, 681 óta létezik Bulgária” – mondta beszéde elején a 61 éves politikus, civilben fizikus-kémikus, akinek a pártja korrupcióellenes célkitűzésekkel nyerte a legutóbbi választásokat. Denkov arról is beszélt, hogy Bulgária a történelemben sokszor volt elnyomott, többek között a Szovjetunió által is.
Az orosz birodalmi álmok ma is élnek, hibrid támadások célpontja vagyunk ma is
– tette hozzá. Kijelentette, hogy a bolgár uniós és NATO-s tagság a garancia az európai fejlődésre, ezért is fontos az, hogy az ország az euró- és a schengeni övezethez is csatlakozzon.
Ez az európai igazságosság szimbóluma lesz
– jelentette ki. Beszédében többször is visszakanyarodott ehhez a témához, Bulgáriának komoly sérelmet jelent, hogy Ausztria és Hollandia blokkolja a belső határok nélküli uniós együttműködésben való bolgár részvételt. Nyikolaj Denkov úgy véli, tovább kell lépni azon a sztereotípián, hogy az új tagállamok csak az uniós források és munkahelyek reményében léptek az EU-ba.
Sok a konfliktus a világban, rendkívül instabil a környezet, ebben Európának erősnek kell maradnia, ehhez egység kell
– foglalta össze. Beszélt arról is, hogy szerinte a konzervativizmus és a liberalizmus összeegyeztethető. Egyrészt azért, mert a kereszténység, a család, a hagyományok olyan értékek, amelyekre a mai modern világban is szükség van, másrészt pedig a nők, a kisebbségek, a különböző társadalmi csoportok liberálisok által megkövetelt jogai is egyre fontosabb értékekké válnak.
Denkov egyértelművé tette, hogy Bulgária mindig is támogatta a nyugat-balkáni bővítést, de csak akkor, ha minden feltételnek külön-külön is megfeleltek ezek az országok. Kifejezte reményét, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia is hamarosan csatlakozik az EU-hoz. Kitért az uniós pénzek védelme érdekében bevezetett, de eddig egyedül Magyarországgal szemben alkalmazott jogállamisági eljárásra, amelyet alkalmas garanciának nevezett arra, hogy az uniós országokban biztosított legyen a megfelelő jogállami helyzet. A bolgár kormányfő felvetette, hogy lehet-e mindenáron, feltételek nélkül békét kötni Ukrajnában.
Hitlerrel is többen próbáltak megbékélni, hasztalanul, Putyin Ukrajna elleni háborúja egy Európa ellen indított háború
– adta meg a választ. Denkov az egyik legsúlyosabb kihívásnak a migrációt nevezte, leszögezte, hogy az EU nem tud korlátlan számú embert befogadni anélkül, hogy veszélybe kerülne Európa stabilitása. Ezért szerinte olyan stratégia kell, amely különbséget tesz a háború elől menekültek között, akiket „be kell tudnunk fogadni” és az illegális, gazdasági célú migrációt között, amelyet viszont meg kell állítani. Denkov bízik abban, hogy az új migrációs törvény megfelel majd ezeknek az elvárásoknak.
HVG
