Nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap alkotmányos védelmet, hanem bekerül az Alaptrövénybe a Rogán-féle digitális ügyintézéshez szükséges felhatalmazó rendelkezés. Amire viszont senki nem számított, az a honvédséget érintő új, immár alaptörvényi szabályok, például a szakszervezetek megszüntetése vagy az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar.
Míg a „szuverenitásvédelmi” törvényről szóló javaslatot a Fidesz-frakció, az ehhez kapcsolódó Alaptörvény-módosítást – sorrendben a tizenkettediket – már a kormány nyújtotta be kedden este az Országgyűlésnek. A szuverenitási törvény tervezete a várakozásoknak megfelelően tartalmazza a HVG előzetes értesüléseinek megfelelően egy olyan állami szervezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását, amely a külföldi beavatkozási kísérleteket monitorozza, továbbá tartalmazza azt az ígért Btk.-szigorítást is, amely alapján akár 3 év börtönt is kaphat a választásokon „külföldi finanszírozást” elfogadó jelölt. Minderről részletesen itt írtunk.
A „szuverenitásvédelmi” javaslatcsomagnak része az Alaptörvény módosítása is. Ennek lényege, hogy az Alaptörvényben kiegészítenék az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmét érintő meglévő részt a Szuverenitásvédelmi Hivatalra történő utalással. A módosított szöveg szerint ugyanis „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.” Az indoklás szerint a kiegészítés „támogatja a demokratikus elszámoltathatóságot, a szabad és tisztességes választásokat”.
Méghozzá azáltal – folytatódik az indoklás –, hogy egy olyan szerv létrehozását irányozza elő, amely tevékenységével hozzájárul Magyarország alkotmányos önazonosságának védelméhez. E független szerv az állami, társadalmi és politikai döntéshozatali folyamatokba való külföldi beavatkozásokat, valamint a választási folyamatok befolyásolására irányuló, külföldről támogatott tevékenységeket hivatott vizsgálni.”
Ezzel vége is a szuverenitásvédelmi célú módosításoknak, viszont egyúttal három másik, fontos ponton is módosítani javasolja a kormány az Alaptörvényt. Az egyik változtatás nem meglepetés, hiszen a Rogán Antal miniszter által bejelentett, a digitális közigazgatási ügyintézést lehetővé tevő mobilapphoz kapcsolódó módosítás szándéka ismert volt. A változtatás lényegében arra hatalmazza fel alaptörvényi szinten az államot, hogy a majd jövőre induló Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilappján keresztül intézett ügyeknél adatkezelő legyen.
Nem meglepő, bár nem reklámozta a kormányzat, hogy a vendégmunkástörvényként emlegetett új idegenrendészeti jogszabálycsomaghoz kapcsolódóan az Alaptörvényt is módosítják, bevezetve a választójoggal összefüggésben a „huzamos tartózkodásra jogosultság” kifejezést. Az indoklás szerint ugyanis meghaladottá váltak a „letelepedett” és a „bevándorolt” fogalmak. Az indoklás hangsúlyozza egyébként, hogy ez a változás nem érinti a módosítás hatálybalépésekor bevándoroltként vagy letelepedettként elismert személyek választójogát.
Ami viszont teljesen új elem az Alaptörvény-módosító csomagban, az az a kiegészítés, miszerint „a haza védelme nemzeti ügy”. Eddig ugyanis csak annyi szerepelt a szövegben, hogy minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.” De ezzel nincs vége az ilyen típusú változtatásoknak, mivel az Alaptörvénybe foglalnák azt is, hogy a Magyar Honvédség hivatásosainak jogállását érintő mindenfajta változtatásra majd kormányrendelet ad „biankó” felhatalmazást a honvédelmi miniszternek. Nem bíznak azonban mindent Szalay-Bobrovniczky Kristófra, hiszen azt már most beleírják az Alaptörvénybe, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.
Valamiféle „szakszervezet-pótlékot” azért lehet, hogy a kormány megenged majd, mert a szöveg úgy folytatódik: „A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben működő más érdek-képviseleti szervezet a Kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.” A katonákat érintő változtatások szükségességét a szövegtervezet azzal indokolja, hogy „ezzel biztosítja a kormány számára egy hatékony és a változó kihívásokat eredményesen lekövetni képes jogállási rendelet megalkotását.”
Arról, hogy egyfajta „lopakodó” jogszabály-módosítással miként kezdett már eddig is neki a kormányzat a katonák tízezreit érintő változtatásokba, arról itt írtunk részletesen.
HVG
