A gombák olyan mikroorganizmusok, amelyek a természetben egysejtű élesztőgombaként vagy többsejtű penészgombaként léteznek. A több mint 50 ezer gombafaj közül kevesebb mint 200 faj kapcsolódik emberi betegségekhez, és közülük mintegy 20-25 faj okozza a fertőzéseket.
A gombás bőrbetegségek tünetei
A bőrfelszín gombás fertőzései leggyakrabban a hajlatokban, az összefekvő bőrfelületeken jelentkeznek, ahol a nedves, meleg környezet elősegíti a gombák elszaporodását. Ritkábbak az arc, a hajas fejbőr gombás fertőzései, ezek inkább gyermekeknél fordulnak elő.
A bőrgombásodás általános tünetei:
- bőrpír,
- hámlás,
- váladékozás,
- viszketés.
A gombás bőrbetegségek kialakulása
A bőr gombás fertőzéseinek kialakulását minden olyan tényező segíti, amely a bőr természetes védekezőképességét gyengíti, illetve kedvez a gomba szaporodásának. A gomba a meleg, nedves környezetet kedveli, és közvetlenül bőrről bőrre vagy közvetve ruházaton, törölközőn, ágyneműn, padlószőnyegen keresztül terjedhet, ahol a gombaspórák hónapokig is fertőzőképesek maradnak.
Az alábbi tényezők segítik a gombás fertőzések kialakulását:
- meleg, nedves környezet,
- a bőr savköpenyének gyengesége,
- hámsérülés,
- fokozott verejtékezés,
- magas hőmérséklet,
- öltözködési szokások (szoros, nem szellőző ruha és lábbeli, pl. gumicsizma, nejlonharisnya),
- gyógyszerek (pl. antibiotikumok, szteroidok, citosztatikumok),
- betegség (pl. cukorbetegség, hormonális zavarok, érszűkület).
A tinea bőrbetegségcsoport
A tinea bőrbetegségeket a dermatofitáknak nevezett gombák csoportja okozza. Ezek a gombák gyakran az egészséges emberek bőrén is megtalálhatók, ám nem képesek elszaporodni vagy megtámadni a mélyebben található bőrrétegeket.
A tinea bőrbetegség előfordulhat a testen (tinea corporis), a lágyékhajlat és a nemi szervek környékén (tinea cruris), a lábon (tinea pedis), a kézen (tinea manus), illetve a hajas fejbőrön (tinea capitis) is. A betegségeknek viszonylag hosszú a lappangási idejük (2–10 nap), és a tünetek eltűnéséig fertőzők.
Tinea corporis: a nyak, a végtagok és a törzs felületes gombás fertőzései
A piheszőrös testfelületeken gyűrű alakú, éles szélű, a széli részek felé terjedő foltok jelennek meg vörös, viszkető, hámló széllel. Terjedése során a közepe feltisztul, gyógyul, majd újrafertőződik, így alakul ki a jellegzetes kokárdarajzolat. A fertőzés enyhén vagy hevesen is viszkethet, de előfordulhat panaszmentesség is.
Tinea cruris: a lágyékhajlat és a nemi szervek környékének gombás fertőzése
Többnyire középkorú férfiakat érint. A tinea corporishoz hasonló elváltozásokat okoz, a foltok vörösek vagy barnásvörösek. Érintettek lehetnek egyéb hajlatok is (pl. a mell alatt, a hónalj, a könyök-, illetve a térdhajlat).
Tinea pedis: a lábak gombás fertőzése
Tipikus civilizációs betegség, az emberek jelentős része átesik az enyhe formáján. A rosszul szellőző cipő és az átizzadt zokni viselése ideális környezetet teremt a gomba növekedéséhez, és a gomba könnyen terjed mezítláb járva (pl. szennyezett padlón vagy közös zuhanyzóban, öltözőben). A betegség súlyos esetben kiterjed az egész lábra, a körmökre is, ilyenkor beszélünk atlétalábról.
A betegségnek két típusát különböztetjük meg:
- intertriginózus forma: az ujjközökben a bőr felázott, fehéres, berepedezett, és heves viszketés, égő fájdalom kísérheti;
- hiperkeratotikus forma: a talpakon hámló, berepedezésekkel tarkított bőrmegvastagodás jelenik meg, gyakori a körmök egyidejű érintettsége.
Kezeletlen, előrehaladott lábgomba esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- vérzés a repedezett bőrből,
- kellemetlen szag,
- fájdalom,
- megvastagodott, omlós vagy elszíneződött körmök, ha a gomba a körmökre terjed.
A tinea pedis veszélye, hogy a bőr sérülései, repedései lehetővé teszik a baktériumok behatolását a bőrbe, ami előidézheti a bőr súlyos gyulladását (cellulitis) vagy orbánc kialakulását.
Tinea manus: a kéz gombás fertőzése
Ritkábban előforduló fertőzés, általában csak az egyik kézháton jelenik meg gyűrűszerű elváltozásokkal. A tünetek hasonlók a tinea pedishez, és gyakran együtt jár a körmök érintettségével is.
Tinea capitis: a fejbőr és a haj gombás fertőzése
Leggyakrabban a 3–7 év közötti gyermekeket érinti. A fertőzés a fertőzött személlyel, állattal vagy tárggyal (hajkefe, fésű, sapka, törölköző, párnahuzat) való közvetlen érintkezés következménye lehet. A gomba a hajszálakat betegíti meg. A fejbőrön száraz, viszkető, pikkelyes területek alakulnak ki, amelynek következtében kopasz foltok jelennek meg.
Ha a gombásodás eléri a bőr mélyebb rétegeit is, akkor maradandó kopaszsággal járhat.
Napgomba (pityriasis versicolor)
Többnyire serdülőkor után jelentkezik a seborrheára, vagyis a bőr fokozott faggyúsodására, zsírosodására hajlamos egyéneknél. Kialakulását segíti a napozás és a fokozott verejtékezés. A tünetek a törzs seborrhoeás területein kezdődnek alig hámló barnás foktokkal, amelyek később térképszerűen összefolyhatnak. A fehéres foltok a kezelés után is megmaradhatnak, akár hetekig vagy hónapokig is.
Fejbőri korpásodás
A hajas fejbőrön nagyon gyakori a korpásodás. A kórokozó gomba az egészséges fejbőr nagy részén tünetmentesen is megtalálható, túlzott elszaporodása a seborrheára (fokozott faggyútermelés) hajlamosaknál okoz korpásodást. Súlyos esetekben bőrpír és erős viszketés is megjelenhet.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a bőrén gombásodásra utaló tünetek – bőrpír, duzzanat, viszketés, hámlás, váladékozás, esetleg vérzés – jelennek meg, forduljon mielőbb bőrgyógyászhoz.
A gombás bőrbetegségek diagnosztizálása
A tünetek és a kórtörténet alapján a gombás bőrbetegségek diagnózisa többnyire egyértelműen felállítható, de szükség lehet a gombafajta kimutatására a hatékony kezelés megválasztása érdekében.
A bőrgyógyász mintát (hámkaparékot) vesz a tünetes felületről, amelyet vagy mikroszkóp alatt vizsgál meg, vagy táptalajra olt, vagy laboratóriumba küld tenyésztés céljából. A gombák azonosítására speciális lámpa is használható, mert egyes gombafajok világítanak ultraibolya fény hatására.
A gombás bőrbetegségek kezelése
A felületes gombás fertőzések esetében először helyi kezelést (gombaellenes oldatok, krémek, hintőporok, spray-k, gélek, samponok) alkalmaznak, a kiterjedt vagy a helyi kezelésre nem reagáló esetekben gyógyszeres terápiára lehet szükség.
A kezeléseket a tünetek elmúlta után is folytatni kell 1-2 hétig.
A gombás bőrbetegségek megelőzése
Gombás bőrfertőzések esetén rendkívül fontos a prevenció, mert a fertőzés kiújulása elkerülhetetlen, ha a hajlamosító tényezők és a fertőzőforrás nem tisztázott.
A megelőzés érdekében szükség van az esetleges belgyógyászati betegségek feltárására, kezelésére, valamint a megfelelő higiénés rendszabályok, öltözködési tanácsok betartására:
- másokkal közös törölköző, lábbeli, ruhanemű, ágynemű, fésű használatának kerülése;
- uszodában, fürdőkben papucs használata;
- természetes alapanyagú, laza, szellőző alsó- és felsőruházat, cipő viselése;
- a hajlatok szárazon tartása (különösen a lábujjak, az ágyék és a mell alatt);
- betegség esetén a háztartásban lévő hajkefék, fésűk, sapkák, kalapok, törölközők, ágyneműk fertőtlenítése (forró vízben való mosása, vasalása).
Írta a Magyar Hírlap
