Hiába jók a magyar gazdaság foglalkoztatási mutatói, a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom érdemben visszavetette a keresletet a lakáspiacon – derült ki a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentéséből. Ez megmutatkozik mind az új lakások, mind a lakáshitelek iránti alacsony keresletben is.
Az új lakáshitel-szerződések volumene 41 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, de már mutatkozott némi
élénkülés, és a bankok többsége az élénkülés folytatására számít – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakáspiaci jelentéséből. Mint írták, 2023 harmadik negyedévében megvalósult lakáspiaci tranzakciók száma tizenegy százalékkal csökkent éves összevetésben, azonban az előző negyedévhez képest már tíz százalékos növekedés volt megfigyelhető. A jegybank szakértői szerint a kereslet csökkenéséhez hozzájárult az otthonteremtési támogatások szűkítésének bejelentései is. Ugyanakkor úgy gondolják, hogy ennek hatását tompíthatja az október végén meghirdetett csok plusz program, amely 2024-től a gyermeket vállaló házaspárok számára teszi lehetővé kedvezményes kamatozású hitel felvételét.
Az MNB számításai egybevágnak a Kulturális és Innovációs Minisztérium várakozásaival, évente átlagosan nagyjából 12-13
ezer belépő és 350-400 milliárd forint kibocsátott volumen várható a CSOK Plusz programban, azzal, hogy az első évben valamivel több igénylő lehet.
Közölték, az otthonteremtési- és családtámogatási programok összességében vett átalakításai, a CSOK és Babaváró hitel átalakítása és a CSOK Plusz bevezetése várakozásaink szerint együttesen 2024-től kismértékben élénkíthetik a lakáspiacot. A lakástranzakciók számát tekintve a változások összességében egyszámjegyű többletbővülést implikálhatnak. Fontos kiemelni, hogy a fenti becslések a program paramétereivel kapcsolatos eddigi bejelentéseken alapszanak, ugyanakkor pontos becslés csak a kapcsolódó rendelet megjelenését követően, a részletszabályok ismeretében tehető.
Írta a Magyar Hírlap
