A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján kiemelte, hogy Európa súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, fegyveres konfliktus dúl a kontinensen és annak közvetlen szomszédságában is, a Közel-Keleten.
Kitért a tömeges illegális bevándorlási áradatra is, amellyel szemben szavai szerint Magyarország nem csupán magát, hanem az Európai Unió külső határait is védi a jelenlegi legforgalmasabb útvonalon. Azt is aláhúzta, hogy a hatóságok keményen küzdenek az egyre erőszakosabb migráns- és embercsempész-bandákkal szemben, amelyek tagjai több esetben attól sem riadtak vissza, hogy rálőjenek a rendőrökre.
Úgy vélekedett, hogy az EU politikája ösztönzőleg hat a migrációra, táplálja az embercsempészek üzleti modelljét. Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy egyesek a határok védelmét nem biztonsági, hanem emberi jogi ügynek tekintik. Ezzel szemben a magyar kormány a szigorú határvédelem oldalán áll, és egyértelműen kimondja, hogy a határok megsértése bűncselekmény, ami ekként is kezelni – hangoztatta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a migráció bátorítása helyett a kiváltó okokat kellene megszüntetni, így elsősorban a biztonsági problémákat, a terrorfenyegetettséget, a szegénységet kellene felszámolnia a nemzetközi közösségnek. Kijelentette, hogy a terrorizmus és a migráció egyfajta „ördögi kört” alkot, mert előbbi egyszerre kiváltó oka és következménye utóbbinak, ugyanis a bevándorlók tömegében merénylők bújhatnak meg, ez is hozzájárult a terrorveszély megerősödéséhez Európában. Illetve a migráció számlájára írta azt is, hogy egyes nyugati államokban „párhuzamos társadalmak alakultak ki, no-go zónák jöttek létre, felütötte a fejét a modernkori antiszemitizmus, bandaháborúknak törtek ki”.
„Mi, magyarok abszolút érdekeltek vagyunk a terrorizmus elleni harc sikerében, és részt veszünk ezen nemzetközi erőfeszítésekben” – mondta.
A miniszter kifejtette, hogy az Európába irányuló illegális bevándorlás egyik első számú forrása Afrika, és azon belül is az instabil Száhel-övezet, ezért Magyarország kétszáz katonát vezényel Csádba a helyi kormánnyal együttműködve a hadsereg támogatása, s ezáltal az újabb migrációs hullámok megelőzése érdekében. Ezután érintette a térség gazdasági fejlesztésének fontosságát is, rámutatva, hogy a népességrobbanás kezeléséhez különösen nagy szükség van beruházásokra, munkateremtésre és technológiaexportra, és – mint tudatta – hazánk ebből is kiveszi a részét. Példaként hozta fel, hogy Magyarország 140 millió dollár értékben hajt végre fejlesztéseket Afrikában kötött segélyhitelek keretében, 30 millió dolláros értékben szociális fejlesztési programokat hajt végre, 18 országban támogatják a keresztény közösségek helyben maradását, illetve évi 1425 diákot fogadnak a magyar egyetemek ösztöndíjakkal.
Aláhúzta: a migráció a forrásországok számára előnytelen, a tranzit- és célországok számára veszélyes, annak megállításához erősíteni kell a harcot a terrorizmus ellen, és segíteni kell a gazdasági fejlődést. „Ahelyett, hogy útnak indulásra buzdítanák az embereket, megfelelő életkörülményeket kell teremteni helyben, és ebből Magyarország kész kivenni a részét” – összegzett.
Írta a Magyar Hírlap
