Napjaink egyik legfontosabb hívószava a fenntarthatóság, mely mögött azonban gyakran semmi valódi tartalom nem áll. Nem így az amerikai TIME magazin gyűjtésében szereplő megoldásoknál. A lap összeállította az év 200 legjobb találmányának listáját – a merítésből most azokat mutatjuk be, amelyek a fenntarthatóság terén kiemelkedők.
FibreTrace
A ruházati láncokban egyre gyakrabban találkozni olyan jelölésekkel, melyek arra hívják fel a figyelmet, hogy az adott ruhadarab például etikus vagy fenntartható forrásból származik. Sajnos ez túl sok esetben csak egy semmitmondó címke, bármiféle mögöttes tartalom nélkül.
Ezen változtat a FibreTrace, mely – a bankjegyekhez hasonlóan – foszforeszkáló festékanyaggal látja el a ruha szálait. Az ellátási lánc valamennyi pontján egy kézi eszközzel olvassák le ezt a festékanyagot, így teljesen visszakövethető a ruha, az anyagát biztosító farmtól egészen a kereskedő polcáig.
Ez nem csak a ruhaboltokat segíti abban, hogy ténylegesen etikus forrásból származó ruhákat áruljanak, de a címkén lévő QR-kód leolvasásával a vásárlók is megbizonyosodhatnak erről.
[embedded content]
Alternatíva a műtrágyára
A nitrogénalapú műtrágyák szennyezik a vizeket és az üvegházhatású gázkibocsátás nagyjából két százaléka is a számlájukra írható.
Ezzel szemben a Pivot Bio alternatívája, mely a Proven 40 OS nevet kapta, természetesen előforduló mikroorganizmusokat alkalmaz, melyek a növény gyökérzetében élnek, és nitrogént bocsátanak ki.
Ráadásul az alkalmazásával sem kell foglalkozni, mert már a kukorica vetőmagjához adva jut el a gazdákig. A cég kisebb környezeti terhelést és jobb terméshozamot ígér.
[embedded content]
Tidal
Bár sokaknak a zeneistreaming-szolgáltató juthat eszébe a Tidal hallatán, ez a Tidal egészen más: az Alphabethez, a Google anyacégéhez tartozó vállalat első, kereskedelmi forgalomba került terméke egy víz alatti, mesterséges intelligenciával működő kamera.
Ez a lazactenyésztők számára lehet hasznos, hogy fenntarthatóbbá tudják tenni az eljárásaikat. Például azt is pontosan követni tudja, hogy mennyi élelemre van szükségük a halaknak – így csökkentve a hulladéktermelést. A megoldást az egyik legnagyobb lazactenyésztő cég már alkalmazza is Norvégiában.
Méhvakcina a nyúlós költésrothadás ellen
A Dalan Animal Health vakcinája a méheket veszélyeztető nyúlós költésrothadástól hivatott megvédeni a kolóniákat, mely egy súlyosan fertőző betegség, ami egyszerre akár 60 ezer méhcsaládot is elpusztíthat. A cég által kifejlesztett, és januárban az amerikai mezőgazdasági minisztérium által engedélyezett védőoltásról mi is beszámoltunk. Röviden arról van szó, hogy a gyógyszert a méhek eleségéhez kell keverni, mely így bekerül a méhpempőbe, amit a királynő elfogyaszt – így az utódai már bizonyos mértékben immunisak lesznek a betegséggel szemben.
Kerék, újrafeltalálva
A magyar származású Kemény Zoltánt egy gumiabroncs-hulladék telep füstje után érezte úgy, hogy ideje lenne a régi gumiabroncsok helyett valami újat létrehozni – ezek ugyanis nem csak akkor veszélyesek, ha meggyulladnak, lévén a kopásuk közben mikrorészecskék is leválnak.
Így kifejlesztette a légrugós kerekeket (Air Suspension Wheels): ennél egy acélmag körül acél vagy poliuretán futófelület van. A kerekeket száz százalékban újrahasznosított anyagokból készítik, és például a bányászatban is alkalmazzák, ahol jelentősebb a gumikopás mértéke.
[embedded content]
Leszámolás a méhek egyik legnagyobb ellenségével
Talán kevesen tudják, de a méhekre az atkák jelentik az egyik legnagyobb veszélyt, egészen pontosan az ázsiai méhatka. A parazitákkal azonban leszámolhat a mesterséges intelligencia, a Beewise által fejlesztett kaptár ugyanis az MI-vel, vegyszerek nélkül, hőkezeléssel veszi fel a kesztyűt, miközben a méhekben nem tesz kárt.
A várhatóan a jövő évben forgalomba kerülő BeeHome 4 szüntelenül monitorozza, valamint optimalizálja a körülményeket a kaptárban.
[embedded content]
Wiliot IoT Pixel
Az árucikkek karbonlábnyomának kiszámítása, monitorozása nem egyszerű, mert jellemzően minden lépésnél eltérő rendszer működik – ezt fésülné össze az izraeli Wiliot, melynek az IoT Pixel nevű, bélyegméretű eszközét csak a szállítódobozra kell helyezni, és onnantól valós időben lehet követni, merre jár épp.
A Wiliot ezen információk mentén képes kiszámítani a teljes szállítmányozási folyamat karbonlábnyomát, melyet eljuttatnak a vállalatoknak – ők pedig ki tudják elemezni, hol lehetne csökkenteni a kibocsátáson.
[embedded content]
Széndioxid-eltávolítás algoritmus segítségével
A kőzetek (természetes) mállási folyamata során szén-dioxidot is megköt, mely azonban alapvetően egy igen lassú folyamat. A tudósok ezt akarják felgyorsítani, hogy még több szén-dioxidot lehessen ily módon megkötni, noha ez nem egy különösebben egyszerű folyamat.
Erre kínálhat megoldást az Eion algoritmusa, mely a talaj „ujjlenyomatát” vizsgálja olyan nyomelemek után, melyek azt jelezhetik, hogy az a talaj mennyi szén-dioxidot távolított el.
Illusztráció. © Pixabay / Pixource
Equatic Process
A szén-dioxid légkörből történő eltávolításának van egy másik, igen érdekes módja is. Ehhez azt érdemes tudni, a légkör és az óceánok egyfajta szén-dioxid-egyensúlyban vannak, tehát, ha mondjuk utóbbiból kivonunk valamennyit, akkor az a légkörből kezd elszívni szén-dioxidot.
Ezen gondolatmenet mentén az Equatic az óceánokból távolít el szén-dioxidot, úgy, hogy elektrolízissel szilárd ásványt állítanak elő belőle. Így az óceán, mint azt már részleteztük, a levegőből kezdi el pótolni, avagy elszívni a káros anyagot – az már csak hab a tortán, hogy a folyamat közben hidrogén is keletkezik, mely zöld üzemanyagként hasznosítható. Ennek kapcsán már a Boeing-gel is összefogtak.
[embedded content]
Pixxel
Míg egy hagyományos műhold legfeljebb annyit tud megállapítani az űrből, hogy hol van erdő, a Pixxel műholdjai a hiperspektrális képalkotási technológiájuknak köszönhetően a fafajok azonosítására is képesek, sőt: azt is meg tudják állapítani, hogy a falevelek mennyire egészségesek.
A céget a Google is támogatja, és ez a technológia képes lehet monitorozni az erdőket, figyelni a termények egészségét, és felderíteni az esetleges metánszivárgásokat is.
[embedded content]
Környezetbarát cement
A cementipar önmagában háromszor több szén-dioxidot bocsájt ki, mint a légiközlekedés. Ennek hátterében az áll, hogy az előállítása során a mészkőből jelentős mennyiség szabadul fel – de lehet, hogy a jövőben ez drámaian megváltozik.
A Brimstone ugyanis a mészkövet kalcium-szilikátra cserélte. Ennek egyik előnye, hogy bőségesen rendelkezésre áll, de főleg az a figyelemre méltó, hogy az előállítás során egy olyan melléktermék keletkezik, ami éppen, hogy elnyeli a szén-dioxidot.
Ráadásul már hitelesítették is, mondván olyan erős, mint a köznapi cement.
© Brimstone
NASA TEMPO
Az amerikai űrügynökség Tempo (Tropospheric Emissions Monitoring of Pollution) nevű űrszondájáról áprilisban szintén írtunk – ez folyamatosan monitorozza a légkörben található több káros anyag, például a nitrogén-dioxid, a formaldehid és a talajközeli ózon szintjét.
Az eszköz augusztusban állt működésbe, és nagyban segíti a tudósokat például abban, hogy megértsék, honnan erednek az egyes szennyezések.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
HVG
