A felvételt egy megfigyelő drón készítette a Dnyeper folyó jobb partján, Herszon régióban – olvasható a Telegram-csatornán, amely szombaton tette közzé a videót.
Objektum doboz
A Lancent az önjáró löveget vette célba, miután kiszúrta azt az aljnövényzetben elrejtőzve. A drón a Krab hátsó részét találta el, ami robbanást és tüzet okozott.
Úgy látszik, a tűz elérte a löveg lőszertartalékát, mivel a videó azzal zárul, hogy a lengyel tarack darabokra robban.
A varsói kormány 18 darab Krab 155m önjáró löveget adományozott a kijevi rezsimnek nem sokkal azután, hogy 2022 februárjában Oroszország megkezdte az ukrajnai hadműveletét. Ukrajna még ugyanezen év júliusában megállapodást kötött további 54 ilyen tarack megvásárlásáról. Az orosz védelmi minisztérium azóta többször is beszámolt a Krab-rendszerek megsemmisítéséről.
Egyes kommentátorok szerint a videón látható Krabot a Lancet egy továbbfejlesztett változata robbantotta fel, amelyet az orosz hadsereg nemrég kezdett el Ukrajnába telepíteni.
Az orosz és nyugati médiában megjelent beszámolók szerint a drón legújabb verziója lidar-technológiával van felszerelve, amely két optikai kamerából álló lézeres távolságmérővel jár, és amely lehetővé teszi, hogy a robbanófejét a célponttól való optimális távolságban robbantsa fel. A rendszert állítólag azért tervezték, hogy megkerülje a drónok elleni ketreceket és más kiegészítő védelmi eszközöket, amelyeket a konfliktus során mindkét fél a járművekre helyez.
A Kalasnyikov csoporthoz tartozó Zala Aero által gyártott Lancet drónok a feltételezések szerint jelenleg a legnagyobb fenyegetést jelentik a frontvonalon lévő ukrán harckocsikra és lövegekre. Az orosz drón két X-szárnyú készlete miatt jellegzetes formájú, és két fő változatban készül, egy, illetve három kilogrammos hasznos teherrel.
A hét elején a Roszoboronexport orosz fegyverexport ügynökség vezetője, Alekszandr Mihejev elmondta, hogy a külföldi vevők nagy érdeklődést mutatnak a Lancetek iránt. Mihejev azonban hangsúlyozta, hogy a drónokat egyelőre nem adják el külföldre, mert „az orosz fegyveres erők nagy igényt tartanak rá, és egyelőre nincs rá kiviteli engedély”.
Írta a Magyar Hírlap