MH/MTI
2023. november 17. péntek. 15:01
Frissítve: 2023. november 17. 15:13
A kormányfő azt mondta, Európa egy nehéz időpontban tekint a nyugat-balkáni régióra.
A bővítést illetően sokkal inkább indokolt a kritika, mint az elismerés hangján beszélni az EU politikájáról – jelentette ki.
Hozzátette, maga az EU sem tudja eldönteni igazán, miképpen gondolkodjon a délkelet-európai térségről: kényelmetlen feladatot, nehézséget, problémát vagy inkább lehetőséget lát-e benne.
„Mi, akik később csatlakoztunk, a bővítésre mindig lehetőségként tekintettük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Megjegyezte, vannak, akik a bővítést negatív összefüggésben szemlélik, az EU gondjait a posztszovjet térség országainak csatlakozásából vezetik le, az elmúlt években azonban a dinamika, növekedés, energia, erő még mindig az újabban felvett országok gazdaságából jött az EU-ban.
A kormányfő hangsúlyozta: a visegrádi négyek, a közép-európaiak immáron az unión belülről, a balkáni irányú bővítést egy energia- és erőforrásnak, egy lehetőségnek tekintik.
Görögország és Magyarország között „egy geopolitikai luk” van uniós tagság tekintetében, márpedig, mivel kitöltetlen tér nincs, így ha mi ezt a térséget nem integráljuk, akkor erre a térségre vonatkozóan másoknak is lesznek tervei – mondta.
Orbán Viktor hozzátette: a magyar–szerb határ a kínai szabadkereskedelmi övezet és az Európai Unió közös piacának találkozási pontjává vált, s noha a szerb–kínai szabadkereskedelmi megállapodás nyilván nem férne össze az európai uniós tagsággal, a szerbek jól teszik, ha több vasat is benne tartanak a tűzben, mert ha máshogy nem, így lehet Európát cselekvésre sarkallni.
A miniszterelnök kiemelte: az orosz–ukrán háború „jól összezavart mindent”, mert „elbizonytalanítja magát az Európai Uniót”, amely addig egy összeurópai biztonsági architektúrát és az olcsó orosz energia és a magas színvonalú európai technológia összekapcsolását irányozta elő. Ez a biztonsági architektúra összeomlott – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, miközben a szankciók lényegében ellehetetlenítették ezt a modellt, ma nem világos a válasz arra, milyen szerződésrendszerrel akarjuk garantálni Európa biztonságát.
A miniszterelnök egyúttal hangsúlyozta, Magyarország támogatja az Európai Bizottság azon előterjesztését, hogy a tagjelölt országok minél hamarabb részesedjenek a tagsággal járó előnyökből, azelőtt, hogy ezek az államok beléptek volna az unióba.
A kormányfő támogatta azt is, hogy az EU 2024 és 2027 között a növekedés érdekében adjon támogatást ezeknek az országoknak.
Elmondta, Magyarország ennek a forrásnak az előteremtése érdekében szívesen fizet be akár többet is az unió költségvetésébe.
Írta a Magyar Hírlap
