Az ügyüket a Háttér Társaság képviseli.
Az Alkotmánybíróság idén februárban úgy határozott, hogy a transzneműek nem- és névváltásának tiltása nem sérti az Alaptörvényt. A Háttér Társaság jogsegélyszolgálata úgy döntött, hogy emiatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében.
Felhívásukra akkor közel száz érintett magyar ember jelentkezett, és a stratégiai pereskedésnk első körében 61 kérelmet be is nyújtottak az EJEB-hez.
Magyarországon közel két évtizeden keresztül lehetősége volt a transznemű embereknek ahhoz, hogy nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák, de ahogy arról korábban már beszámoltunk, az Országgyűlés 2020 tavaszán, a Covid-járvány idején, egy salátatörvénybe rejtve megtiltotta a nem jogi elismerését a transznemű és interszex embereknek.
Háttér Társaság ügyfelei hiába rendelkeztek rendelkeznek a transzneműségét megállapító szakorvosi véleményekkel, 2020. május 29. után már nem tudtak jogi úton nem váltást kérvényezni, hivatalosan nem változathatták meg a nevüket.
A transzneműek ezért a Háttér Társaság szerint „a mindennapjaikban folyamatosan arra kényszerülnek, hogy a magánéletük legintimebb szférájához tartozó információt osszanak meg a munkavállalás, egy igazoltatás, vagy akár egy bankkártyás fizetés során is, így az emberi méltóságot sértő, megalázó helyzetekben kell magyarázkodniuk nemi identitásuk miatt”.
A hatályos magyar szabályozás a jogvédő szervezet szerint szöges ellentétben áll az EJEB joggyakorlatában lefektetett, a transz emberek jogait védeni hivatott szabályozási alapelvekkel. Az EJEB ugyanis már 2002-ben egyezménysértőnek ítélte azt a tagállami szabályozást, amely „a nemi hovatartozást pusztán biológiai szempontok” szerint határozta meg, a születési nemet megváltoztathatatlannak tekintő hazai szabály pedig pontosan ezt teszi.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében foglalt magánélethez való jog magában foglalja az egyén fizikai és társadalmi identitását, ideértve a nemi identitását. Az Egyezmény lényege az emberi méltóság és az emberi szabadság védelme, és a magánszféra részeként védi mindenki jogát arra, hogy az identitásának részleteit meghatározza. A védelem pedig nem függ attól, hogy valaki részt vesz vagy vett nemi megerősítő kezelésben.
Az Egyezmény 8. cikke nemcsak a jog gyakorlásába történő önkényes beavatkozástól véd, de számos esetben a jog hatékony gyakorlása érdekében pozitív kötelezettséget ró az államra. A nemi jogi elismerésével összefüggésben a Bíróság az állam pozitív kötelezettséget úgy határozta meg, hogy „gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást” kell biztosítani arra, hogy a transznemű emberek megváltoztathassák a nemüket a születési anyakönyvben, és ezáltal az anyakönyvi kivonaton.
Ezt az EJEB idén júniusban az R.K. kontra Magyarország ügyben hozott döntésében is megerősítette. Az ügyben a kérelmező még akkor kérte a nem jogi elismerését, amikor az elviekben igen, de a gyakorlatban már nem volt elérhető, az ítélet fontos megállapításokat tett a jelenlegi jogi környezetre vonatkozóan is.
Az Alkotmánybíróság szűklátókörű, a kérdés alapjogi vetületét figyelmen kívül hagyó februári döntése nem hagyott reményt semmilyen hazai jogorvoslatra, ezért bátorítunk minden érintettet arra, hogy csatlakozzon az EJEB előtti stratégiai perünkhöz
– mondta Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
Az érintettek egy űrlap kitöltésével kérhetik a Háttér Társaság ingyenes jogsegélyszolgálatának segítségét a kérelem benyújtásához.
HVG
