A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az észak-macedón kollégájával, Bujar Osmanival közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy az Európai Unió ma súlyos kihívásokkal néz szembe, s ezekre rossz válaszok születnek, ráadásul a kontinens versenyképessége drámaian visszaesett az ukrajnai háború miatt is.
„És úgy lehetne megállítani az Európai Unió gyengülését, ha visszatérünk végre a józan észhez. A józan észhez való visszatérés első lépése az kellene legyen, hogy belássuk, hogy az Európai Uniónak szüksége van a Nyugat-Balkánra” – jelentette ki.
„Be kellene látni, hogy az Európai Uniónak szüksége van arra a lendületre, arra a friss energiára, arra a tenni akarásra, arra a gyors fejlődésre, ami a Nyugat-Balkánból jön” – tette hozzá.
Majd leszögezte, hogy az EU bővítését ezért haladéktalanul fel kell gyorsítani, aminek az is része, hogy minél előbb meg kell kezdeni a valódi tárgyalásokat Észak-Macedóniával is.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy még mindig vannak olyan tagállamok, amelyek a folyamatot „lassítják, gáncsolják, akadályozzák”. Ezzel kapcsolatosan felháborítónak nevezte, hogy Bulgária például heteken át blokkolta a Szkopjénak kiküldendő levelet.
„Ez elfogadhatatlan. Észak Macedónia tizennyolc éve tagjelölt. Tizennyolc év tagjelöltség a csatlakozási tárgyalások valós megkezdése nélkül egész egyszerűen tiszteletlenség egy nemzettel szemben” – húzta alá.
Szavai szerint mindez ráadásul teljességgel ellentétes a közösség érdekével, a tárgyalások akadályozása nyomán ugyanis komoly csorbát szenved az EU hitelessége is.
„Tehát mi, amikor majd átvesszük az Európai Unió elnökségét, minden erőnket latba fogjuk vetni annak érdekében, hogy a Nyugat-Balkán csatlakozása, így Észak-Macedónia csatlakozása is minél gyorsabban megtörténjen” – mondta.
A miniszter ezután kitért az energiabiztonság kérdésére is, rámutatva, hogy ez minden ország számára kritikus fontosságú, az ellátás garantálása nemzeti hatáskör, nemzeti kötelesség. „Világossá kell tenni, hogy senkinek semmilyen joga nincsen arra, hogy veszélyeztesse egy másik ország energiaellátásának biztonságát”.
„Ezért Bulgária legutóbbi lépése, amellyel ultimátumszerűen megemelték a Magyarországra, Szerbiába és Észak-Macedóniába szállítandó földgáz tranzitdíját, ellenséges lépés” – közölte, hozzátéve, hogy ezt minden egyeztetés nélkül hozta meg Szófia, ami szerinte ugyancsak elfogadhatatlan.
„Magyarország természetesen készen áll arra, hogy az európai uniós keretek között megadja a kellő súlyú választ erre az ellenséges lépésre” – szögezte le.
Kiemelte, hogy a kormány már meg is tette az első lépést azzal, hogy hétfőn kötelezettségszegési eljárás indítását kérte az Európai Bizottságtól Bulgáriával szemben, s amennyiben szükséges, kész arra, hogy további intézkedéseket hozzon az ügyben.
„Megállapodtunk, hogy az észak-macedón és a magyar kormány konzultál és folyamatosan koordinálja egymással azokat a lépéseket, amelyeket annak érdekében teszünk, hogy egyikünk energiaellátását se veszélyeztethesse Bulgária ezzel a döntéssel” – tájékoztatott.
Szijjártó Péter végezetül a hazánkban tartózkodó volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki kiadatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy ez semmiképpen nem minősíthető külpolitikai ügynek, a kormánynak nem tud és nem is akar beleszólni a jogi eljárásokba, erről a mostani tárgyalásokon sem volt szó.
Bujar Osmani a két állam kapcsolatait méltatta, rámutatva, hogy mára Magyarország Észak-Macedónia tizedik legfőbb kereskedelmi partnere, valamint a nyolcadik legnagyobb beruházója, ezért derűlátóan nyilatkozott az együttműködés jövőbeli további fejlesztésével kapcsolatban is.
Hangsúlyozta: Budapest mindig kiállt hazája EU-integrációs törekvései mellett, és ebből a szempontból fontos lehet a jövő évi magyar európai uniós elnökség is.
Írta a Magyar Hírlap
