MH/MTI
2023. november 15. szerda. 22:27
Frissítve: 2023. november 16. 2:33
A dokumentum hosszabb szünetekről tesz említést, elegendő számú napot biztosítva így a segélyek bejuttatására a tenger menti palesztin térségbe. Mindazonáltal a szöveg nem tesz említést hivatalos tűzszünetről.
Az ENSZ BT egyben a Hamász és más szélsőséges palesztin szervezetek által elhurcolt túszok haladéktalan, feltétel nélküli szabadon engedését sürgette.
Az ENSZ BT határozatában felhívta a konfliktus szereplőit a nemzetközi jog betartására, egyben elutasította „a civil lakosság kényszerű áttelepítését”, és hangsúlyozta, hogy a létszükségleti szolgáltatásokat nem szabad megtagadni a Gázai övezet lakóitól. Diplomaták szerint e rendelkezések Izrael Hamász ellen indított műveletére tekintettel kerültek a szövegbe, amely azonban egyetlen említést sem tesz Izraelről.
A világszervezet vezető testületében négy korábbi próbálkozás kudarcot vallott egy határozat elfogadására. A patthelyzet javarészt a tűzszünet, illetve humanitárius szünet iránti követelés körül alakult ki. Izrael ugyanis ellenzi a tűzszünetet, mondván, hogy azzal csak a Hamász járna jól. Szövetségese, az Egyesült Államok egyetért ezzel, azonban támogatja a kevésbé formális és rövidebb szüneteket a harctevékenységben. Oroszország ugyanakkor hivatalos fegyvernyugvást követelt.
A szerdán elfogadott határozat mindemellett nem ítélte el a Hamász cselekményeit, ami szintén vitás pontnak számított Washington és London részéről.
A Málta által beterjesztett határozattervezetet az ENSZ BT 12 tagja támogatta három tartózkodás mellett. Izrael legfőbb szövetségese, a vétó joggal rendelkező Egyesült Államok tartózkodott, ahogy Oroszország és Nagy-Britannia is.
Az ENSZ BT határozatai kötelező erejűek.
Az izraeli offenzívát a Gázai övezetben a Hamász összehangolt október 7-i támadása előzte meg Izrael déli része ellen, amelynek során a legfrissebb értesülések szerint 1200-an haltak meg.
Írta a Magyar Hírlap
