MH/MTI
2023. november 15. szerda. 19:47
Az EU-tagállamok általános uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően Bóka János magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Ukrajnával kapcsolatban követett stratégiájáról szóló vitának ki kell terjednie arra, hogy az eddig nyújtott támogatás hogyan hasznosult, fenntartható-e, illetve vannak-e más lehetőségek.
A vita eredményeképpen lesz az EU abban a helyzetben, hogy állást foglalhasson mind az országot érintő bővítési folyamatról, mind pedig a hétéves költségvetési keretterv felülvizsgálatáról a további támogatásokat érintően. A stratégiai vitának meg kell előznie ezeket a döntéseket – szögezte le.
“A bővítési folyamat a magyar uniós elnökség szempontjából is meghatározó kérdés” – fogalmazott Bóka János, majd hozzátette: az uniós bővítési csomag tekintetében Magyarország azt szeretné, hogy megfelelő politikai egyensúly alakuljon ki a régi bővítés, a nyugat-balkáni bővítési folyamat és az új bővítés, a keleti bővítési folyamat között.
Kijelentette: a Nyugat-Balkán Magyarország számára prioritás. Az Európai Unió számára a Nyugat-Balkán integrációja nem igényel alapvető intézményi és költségvetési változtatásokat, tehát az intézményi reformokat összekötni a nyugat-balkáni bővítéssel politikai döntést jelent, ami – szavai szerint – nem szükségszerű.
Az Európai Tanács december 14-15-én esedékes ülését előkészítő vitálval kapcsolatban elmondta: a tagállami vezetők asztalára kerül az izraeli-palesztin konfliktus helyzetének áttekkintése, amellyel összefüggésben a magyar álláspont az, hogy egy terrorszervezet terrortámadást hajtott végre egy szuverén állammal szemben, és ez a szuverén állam jelenleg az önvédelemhez fűződő jogát gyakorolja. A terrorszervezet által fogva tartott túszokat azonnal és feltételek nélkül szabadon kell engedni. Az Európai Tanács nem fogadhat el olyan zárónyilatkozatot, melyben ez nem szerepel. Az Európai Unió részéről minden nemzetközi nyilatkozathoz és kezdeményezéshez való csatlakozás előfeltételének kell lennie, hogy az a túszok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásáról is rendelkezzen – szögezte le.
Tájékoztatása szerint a hétéves keretköltségvetés felülvizsgálata is szerepel az Európai Tanács decemberi napirendjén, amellyel kapcsolatban közölte: Magyarország Ukrajna támogatására vonatkozóan olyan eszközt tartana ideálisnak, amely nem a költségvetési keretterven belül, hanem azon kívül működik. Így lehetővé tenné, hogy a tagállamok, a nemzetközi pénzintézetek és egyéb érdekelt felek rugalmasan tudjanak hozzájárulni Ukrajna támogatásához – tette hozzá Bóka János.
Írta a Magyar Hírlap
