Bocskor Andrea közleményében hangsúlyozta, a több mint másfél éve tartó háború rányomja bélyegét a kárpátaljai emberek életére.
“A katonai behívások és annak veszélye, hogy jövőre már talán nem tanulhatnak anyanyelvükön 5. osztálytól a magyar nemzetiségű diákok, sok aggodalmat kelt a magyarokban” – fogalmazott a kárpátaljai politikus, majd hozzátette: mindez tovább erősíti orosz-ukrán háború befejezésének és a béke szükségességét, mert – mint kiemelte – ez élesztheti fel a jövőbe vetett hitet.
A brüsszeli Liszt Intézetben kedd este, a VIII. Kárpátalja-napon tartott beszédében Bocskor Andrea elmonda, a rendezvény célja idén, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a háború árnyékában megélt nehéz mindennapokra, valamint bemutasson egy szeletet a helyi magyar képző- és színművészetből.
Fontosnak nevezte, hogy a kárpátaljai magyarok helyzetéről lehetőség és esély van beszélni Brüsszelben. “Fontos, hogy a kárpátaljai magyar, illetve az ukrajnai egyéb nemzetiségek jogairól ne feledkezzen meg az Európai Unió” – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszédben kiemelte: sokak munkája jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség még a jelenlegi nehéz körülmények között is fenn tudjon maradni.
“Remélem, hogy majd egyszer, egy demokratikus Ukrajna, egy olyan Ukrajna, ahol tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, megkezdheti és sikeresen fejezheti be tárgyalásait az Európai Unióhoz való csatlakozásról” – tette hozzá Brenzovics László.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, egy évtizeddel ezelőtt a Fidesz – Magyar Polgári Párt komolyan gondolta, hogy a magyar egységet meg kell teremteni, és teret kell adni, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar közösség érdekeit Brüsszelben is képviseljék. “Ezzel Kárpátalja felkerült Európa térképére”, problémáit Brüsszelben is meghallgatják – hívta fel a figyelmet.
Szavai szerint a magyar élet Kárpátalján folytatódik, amit a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei által a VIII. Kárpátalja-napon bemutatott Tart6atlan című zenés-verses előadás, valamint Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész Ötösével című, az 1944 őszén “háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra elhurcolt magyar és német nemzetiségű kárpátaljai férfilakosság emlékére készített, és a brüsszeli Liszt Intézetben kiállított festménysorozata is biztosít.
Úgy az előadás, mint a festmények a reménytelenséget és a kárpátaljai emberekre jellemző kitartást, a jövőbe és Istenbe vetett hitet mutatják – tette hozzá Orosz Ildikó.
Kovács Tamás Iván, Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete beszédben kiemelte, hogy “az ukrán-orosz háború kitörése óta a nemzet jelentősége felértékelődött”.
“Magyarnak lenni, a magyar nemzethez tartozni nem csak nemzetiségi és még csak nem is állampolgársági kérdés” – hívta fel a figyelmet. A magyarok közösségét a nyelv, a kultúra és a közös érzés fűzi össze – mondta.
“Kárpátalja, a Kárpátalján élő emberek egy, de nagyon fontos láncszemet alkotnak abban a közösségben, amelyet úgy hívunk, hogy magyar nemzet” – tette hozzá beszédben Kovács Tamás Iván.
Írta a Magyar Hírlap
