A gazdasági növekedés helyreállítása a következő nagy feladat, az inflációt már visszaszorítottuk – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint. Azt már csak mi tesszük hozzá, az, hogy a 9,9 százalékos infláció siker, meglehetősen egyedi gondolkodásmód.
A közleményben felidézik, hogy 2023 harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a magyar gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a teljesítmény, és ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon. Hozzátesszük viszont, hogy éves összevetésben ez a negyedév is visszaesést hozott. A friss adatokról itt írtunk bővebben:
Nagy Márton közleménye elején az éves adatokkal még nem foglalkozik, továbbra is a negyedéves adatokat vizsgálja. Ezek alapján úgy véli, a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét. A negyedéves alapú adatok szerint az ír (-1,8 százalék), az osztrák (-0,6 százalék), a cseh (-0,3 százalék), az észt (-0,2 százalék), a portugál (-0,2 százalék), a német (-0,1 százalék), a litván (-0,1 százalék), a francia (+0,1 százalék), a spanyol (+0,3 százalék), a belga (+0,5 százalék) és a lett (+0,6 százalék) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól.
A tárcavezető ezek után emelte ki, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést. A negatív tényezőknél felsorolta a háborút, a szankciókat, az energiaárakat, az inflációt és a kamatokat. A kedvező negyedéves fordulatot pedig egyebek mellett a kamatstoppal, a különböző hitelprogramokkal és a Gyármentő Programmal magyarázta. Meg az online árfigyelő rendszerrel és a boltok kötelezővé tett akciózásával.
Nagy Márton szerint a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek. Közleménye szerint a kormány célja, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőjenek, ez a fogyasztást is bővítheti.
A miniszter hangsúlyozta, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között, szerinte jó esély van arra, hogy a legkisebb kereseteket már idén decemberben megemelik, az emelés mértéke pedig eléri a 15, illetve 10 százalékot.
Nagy szerint a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is.
HVG
