MH/MTI
2023. november 14. kedd. 12:56
A kedden ismertetett felmérés összehasonlító adatokkal szolgál arról, hogyan változott a különböző hazai és nemzetközi intézményekbe vetett bizalom Romániában az utóbbi tíz évben.
Tíz évvel ezelőtt is a hadseregnek volt a legmagasabb bizalmi indexe, amely azóta további 5 százalékponttal, 70,4 százalékra erősödött. A második helyen továbbra is az egyház áll, amelynek bizalmi indexe azonban csaknem 3 százalékponttal, 62,5 százalékra csökkent.
A rangsorban a NATO (55,4 százalék) és az Európai Unió (50,3 százalék) következik: közülük előbbinél 3,3 százalékpontos, utóbbinál 1 százalékpontos javulást mértek a 2013-as adatokhoz képest.
A rendőrség megítélése 2,6 százalékponttal 48,6 százalékra, a települési önkormányzaté 1,4 százalékponttal 41 százalékra, az államelnöki hivatalé pedig 4 százalékponttal 29,8 százalékra javult.
Jelentősen (csaknem 8 százalékponttal) csökkent a román nemzeti bank (BNR) bizalmi indexe, amely most a megkérdezettek 43,3 százalékának bizalmát élvezi. A kormányba vetett közbizalom a tíz évvel ezelőtti 34,8-ról 19,4 százalékra esett vissza, a legkevésbé pedig most a parlamentben bíznak a megkérdezettek: a törvényhozás bizalmi indexe is (9,4 százalékkal) 17,4 százalékra csökkent.
Remus Stefureac, az Inscop igazgatója elsősorban az ukrajnai háborúnak tulajdonítja a hadseregbe és a NATO-ba vetett bizalom növekedését. Megítélése szerint az elnöki hivatalra, illetve a kormányra és parlamentre vonatkozó adatokat nem lehet elvonatkoztatni a megkérdezettek politikai preferenciáitól, másfelől érthetőnek tartja az utóbbi két intézmény megítélésének romlását, hiszen a mostani felmérés olyan válságsorozat (világjárvány, háború, energiaválság, politikai instabilitás) után készült, amely megingatta az emberek közintézményekbe vetett bizalmát.
A felmérést október 23. – november 2. között telefonos módszerrel végezték egy 1100 fős, országos reprezentatív mintán.
Írta a Magyar Hírlap
