A dekarbonizáció titkos fegyvere lehet a távhő, ha jól sikerül átalakítani – írja a Másfélfok, amely szerint azonban hiába a nyilvánvaló előnyök, a magyar állam még csak jogi szinten sem segíti ezek elterjedését, a távhőtermelő energiaközösségek fogalmát még csak el sem ismeri.
A távhővel kapcsolatban – a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok alapján – sok sztereotípia él, például, hogy drága és nem szabályozható. Nem csoda, hogy Magyarországon csupán a lakásállomány csupán 17 százalékát fűtik ily módon, pedig számos előnye lenne, mivel hatékonyabb, és alacsonyabb a szennyezőanyag-kibocsátása, például ha csak a mikroszemcsés szálló port (PM2.5) nézzük, századakkora kibocsátással működhet, mint a legmodernebb, fatüzelésű kályhák vagy kazánok.
Ahhoz azonban, hogy valóban jó alternatíva legyen, a távhő területén is vissza kell szorítani a földgázt, amelyet jelenleg az ilyen szolgáltatók 70 százaléka használ a hő előállítására, és növelni a megújuló energiaforrások jelenleg 23,7 százalékos arányát. Ezzel komoly mértékben lehetne csökkenteni nemcsak a károsanyag-kibocsátást, de Magyarország földgázimport-függőségét is.
A lap osztrák és dán példákat hoz, ahol a helyiek bevonásával alakítottak ki közösségi tulajdonú energiatermelési modellt, vagyis energiaközösségeket. Ezeknek nemcsak környezeti-éghajlati szempontból van pozitív hatása, de jelentős megtakarítást, sőt, anyagi hasznot is hoz a helyi önkormányzatnak és a közösségnek. Az ausztriai Güssingben például 30 év alatt épült ki olyan rendszer, részben közösségi alapon, amivel már több energiát termelnek, mint elfogyasztanak, és 9 millió euró nettó bevételre tesznek szert évente. Az egyik dán példa Hvide Sande, ahol közösségi tulajdonú szélerőmű-park biztosítja az elektromos energiát a hőszivattyús és elektromos kazános, hőtárolókapacitással is ellátott távfűtő-rendszer számára. A távhő éves díja ennek is köszönhetően itt a legalacsonyabb Dániában.
Hazai példa is akad, például az osztrák határ melletti Pornóapátiban, ahol biomassza-napenergia alapú kis helyi fűtőmű létesült, de működik vagy kialakítás alatt áll több geotermikus energián alapuló távfűtési rendszer is Győrött, Miskolcon, Hódmezővásárhelyen vagy Szegeden.
A cikkből azonban kiderül, itthon nincs jele annak, hogy a kormányzat teljes mellszélességgel kiállna az ehhez hasonló projektek mellett. A hazai szabályozás eleve nem ismeri a távhőtermelő energiaközösségek fogalmát, és az első sima energiaközösségeket is csak két évvel a vonatkozó szabályok elfogadása után, egy hónapja vették nyilvántartásba – mintaprojektént.
HVG
