Nógrádi György: Zelenszkij nem élheti túl ezt a válságot

Nógrádi György: Zelenszkij nem élheti túl ezt a válságot

Úgy tűnik, Volodimir Zelenszkij feje felett sokasodnak a viharfelhők. Néhány hete a katonafeleségek tartottak eddig példátlan tüntetést, a napokban pedig nyugati elemzők beszéltek arról, hogy akár a hadsereg is megbuktathatja, és a 2024-es évet politikai értelemben nem élheti túl. Ön szerint milyenek a túlélési esélyei?

– Kezdjük az elején! Zelenszkij nem volt profi politikus, őbelőle államfőt csináltak. Ennek megfelelően a munkáját profi módon nem tudja ellátni. Ami a feleségeket illeti, Ukrajnában tilos a tüntetés. Az összes ellenzéki pártot betiltották, az ellenzéki vezetőket vagy elüldözték vagy lecsukták. A katonafeleségekkel szemben nem mertek föllépni. És mit mondtak a feleségek? Hogy azokat a férjeket, akik a fronton vannak, és másfél éve harcolnak, cseréljék le. Igazuk van, csak az a probléma, hogy nincs kivel. Lehetetlen megmondani, hogy hány millió ember hagyta el eddig Ukrajnát. Kijev az kérte, hogy aki tud, jöjjön vissza. A körülbelül 10 millió távozóból talán 1 millió embert tért vissza, de férfiak alig. Senki nem akar a frontra menni és ott meghalni. Tehát a tüntetők követelése teljesíthetetlen, a feszültség megmarad.

A nyugati nyilatkozatok tekintetében engem kimondottan irritál, hogy olyan amerikaiak lépnek színre, akik hosszú évek óta nincsenek a rendszerben, nincsenek bent a külügyben, a CIA-ben, a Pentagonban, így nincs információjuk. Ezek olyan nyugdíjasok elemzései, akik a múltból élnek, nem ismerik a jelenlegi helyzetet.

Ettől függetlenül Zelenszkij tényleg bajban van. Ez látszik azon is, ahogy kommunikál: mostanában rengeteget téved vagy a levegőbe beszél. Körülbelül egy héttel ezelőtt azt mondta, hogy parancsba adja: az ukrán hadsereg napi fél-egy kilométert menjen előre. Ez egy év alatt lenne legalább 180 kilométer, de egy lépést sem mentek még előre. Tehát vagy nem ad ki ilyen parancsot, vagy pedig képtelen érvényre juttatni azt. Pedig valamilyen sikerre szüksége van.

Tehát ténylegesen az látszik, hogy Zelenszkij fölött eljárt az idő. A hadsereg meg tudja buktatni. A hadsereg a világon szinte bárkit meg tud buktatni. De ez a hadsereg ma Washingtonra tekint, második helyen Londonra. Ha Washingtonból olyan jelzés érkezik, hogy iktassák ki Zelenszkijt, akkor megfogják tenni, de ennek előfeltétele az, hogy kijelölik, hogy ki lesz az utóda.

A hadseregre ezek szerint nem támaszkodhat, de van bárki más, akire igen? Említette, hogy nem profi politikus, a színházi életből jött, és egy oligarcha segítette a hatalomba, akit utóbb lecsukatott. Kire számíthat, kiben bízhat?

– Azt látni kell, hogy akiket leállított, azok helyére ő behozta a saját embereit. Hihetetlen érdekes például Kárpátalja helyzete. Úgy tűnt, tényleg levadászta azokat az oligarchákat, akik eddig voltak, de odaküldte a saját embereit. Ezért a kárpátaljai magyar városok ukrán hősi emlékműveket emelnek, mert ha nem teszik, Zelenszkij lebontatja a magyar emlékműveket. Ez van a népességgel is: rengeteg magyar elmenekült Kárpátaljáról, és a helyükre ukránokat telepítettek be, akik egyébként viszik az ipart, viszik a gazdaságot, az éttermeket, a cukrászdákat, mindent. Zelenszkij tehát elképesztő károkat okoz. Mindent felforgat. A háborút kihasználva csinált egy elitváltást, és közben ő is milliókat nyúlt le. Ha megnézem a fizetését, korábban mint színésznek, most mint államfőnek, akkor valaki magyarázza el, hogy lehet, hogy nagy pénzeket utalt át az USA-ba, hogy villája volt a Krímben, villája van Toscanában, villája van Egyiptomban, ez normál fizetéséből nem jön ki, tehát valahonnan pénzt szerzett – a válasz egyértelmű.

Ha marad a sokat emlegetett patthelyzet, nem jönnek a harctéri sikerek és a társadalomban tovább forrnak az indulatok, mi lehet a „Zelenszkij-sztori” vége?

– Gyakorlatilag ott tartunk, hogy jelenleg a fronton igazi mozgás nincs. Mindkét fél előremegy 20 métert, 50 métert, de ez nem egy stratégiai fordulat. Hogyha a frontokon nem lesz változás, a Nyugat nem fog annyi támogatást adni, mint eddig. Nem véletlen, hogy a feladat az lett volna, hogy a vilniusi NATO-csúcsig érjen el valami stratégiai áttörést, de ezt nem tudta elérni. Ettől kezdve csak a kérdés, hogy mikor fog megbukni.

Írta a Magyar Hírlap