A számítások szerint az UHZ1 nevű szupermasszív fekete lyuk a Nap tömegénél 10–100 milliószor lehet nehezebb, és abban az időben keletkezhetett, amikor a világegyetem még rendkívül fiatal volt.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai megtalálták az eddig ismert világegyetem legrégebbi fekete lyukát. A számítások szerint a képződmény abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 470 millió éves volt. Az erről szóló tanulmány a Nature Astronomy hasábjain jelent meg.
Az UHZ1 néven bejegyzett objektumot a gravitációs lencsehatásnak köszönhetően fedezték fel. A csillagászok a NASA Chandra űrtávcsövet, valamint a James Webb űrteleszkópot a Földtől mindegy 3,5 milliárd fényévre lévő Abell 2744 galaxishalmaz felé irányították.
A galaxishalmaz olyan sűrű, hogy meghajlítja a téridőt, emiatt pedig felnagyítva válnak láthatók azok az objektumok, amelyek mögötte helyezkednek el. Ezen objektumok fénye között volt az UHZ1 galaxisának fénye is – magyarázza az IFLScience.
[embedded content]
A James Webb űrteleszkóp adataiból számolva azt találták, hogy nagyjából akkor keletkezet, amikor az ősrobbanás után csupán 470 millió évvel járt az univerzum.
A Chandra megfigyelései arra is rávilágítottak, hogy a szupermasszív fekete lyuk által túlhevített gáz a röntgen tartományban ragyog.
A becslések szerint az UHZ1 a Nap tömegének 10–100 milliószorosát teszi ki, ami azt jelenti, hogy nehezebb, mint a Tejútrendszer középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk. A Sagittarius A* tömege körülbelül 4,6 milliószorosa a Napnak.
Az UHZ1 tömege nagyjából megegyezik a galaxisban található összes csillag tömegével. Szokatlanul nagy tömege adalékul szolgálhat annak megértéséhez, hogy miként keletkeztek ezek az objektumok. Jelen állás szerint létrejöhetnek:
- fekete lyukak ütközéséből,
- nagytömegű csillagok végső robbanásakor,
- nagy tömegű gázfelhők közvetlen összeomlásából.
Az UHZ1 ez utóbbira szolgálhat példaként, ugyanis az univerzum olyan fiatal volt, amikor létrejött, hogy az előbbi két lehetőség kizárható.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
HVG
