MH/MTI
2023. november 7. kedd. 14:06
Marija Zaharova erről a Szolovjov Live TV-csatorna műsorában beszélt.
November 5-én a Kol-Barama izraeli rádió egyik műsorvezetőjének kérdésére, miszerint nem kellene-e atombombát dobni a Gázai övezetre, Amiháj Elijáhu izraeli örökségvédelmi miniszter, a jobboldali Zsidó Erő politikusa azt válaszolta: „Ez is egy lehetőség.” A tárcavezető, aki nem tagja a hadműveleteket irányító biztonsági kabinetnek, később így magyarázkodott: „Minden értelmes ember számára világos, hogy az atombomba-kijelentés metaforikus”, de Izraelnek „mindenképpen erőteljes és nem arányos válaszra van szüksége a terrorizmusra”.
A miniszter kijelentésétől Benjamin Netanjahu kormányfő és Joáv Galant védelmi miniszter is elhatárolódott. Netanjahu felfüggesztette Elijáhu részvételét a kormányüléseken.
„Ez rengeteg kérdést vet fel. A legelső ezek közül: vajon hivatalos nyilatkozatot hallunk, miszerint Izrael rendelkezik atomfegyverekkel? Ebből adódóan a következő kérdések merülnek fel mindenki számára: hol vannak ilyenkor a nemzetközi szervezetek, hol van a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, hol vannak az ellenőrök?” – mondta Zaharova.
Az orosz külügyi szóvivő megjegyezte: az izraeli hatóságok képviselőinek ilyen kijelentései rávilágítanak arra, hogy valójában miért ellenzi Tel-Aviv a közel-keleti atomfegyvermentes övezet létrehozását. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok minden lehetséges módon hozzájárult az atomfegyver megjelenéséhez Izraelben, teljes támogatást nyújtva neki ebben a kérdésben. „Ha ez a program létezik és létezett, akkor hol végezték a teszteket, milyen kísérleti terepen? Nyilvánvalóan nem a régióban, de akkor hol? És vajon nem az Egyesült Államok áll a történések mögött?” – zárta szavait az orosz külügyi szóvivő.
Elijáhu kijelentését több közel-keleti ország elítélte, köztük Katar, Szaúd-Arábia és Szíria is. A szaúdi külügyminisztérium által kiadott nyilatkozatban megjegyezték: az a tény, hogy nem lehetett „a minisztert azonnal elbocsátani vagy hatáskörét felfüggeszteni, azt mutatja, hogy milyen megvetéssel viszonyul az izraeli kormány minden emberi, erkölcsi, vallási és jogi normához és értékhez”.
Írta a Magyar Hírlap
