A Hunnia-perben terrorvádak miatt elítélt, majd államfői kegyelemmel a börtönből szabadult Budaházy György is jól járhat egy friss törvénymódosító javaslattal. A jogszabály-változtatás ugyanis a hasonló cipőben járóknak kedvezően számítaná a közügyektől eltiltás idejét. Egy ilyen pozitív fordulatra éppen Budaházy utalt korábban.
Az Országgyűlés elé nemrég benyújtott büntetőjogi törvényeket módosító 86 oldalas jogszabálycsomagban rejtette el a kormány a Büntető törvénykönyv (Btk.) mindössze egymondatos módosító javaslatát. Ezt akár nevezhetnénk Lex Budaházynak is, mivel, ha az Országgyűlés – a ma, kedden kezdődő általános vitát követően – ebben a formában fogadja majd el a változtatást,
az komoly könnyítést jelentene például a hazai szélsőjobb ikonjának, a terrorvádak miatt elítélt, de tavasszal államfői kegyelemmel szabadult Budaházy Györgynek.
Novák Katalin köztársasági elnök április végén, Ferenc pápa látogatása apropóján hozta meg sokat vitatott döntését arról, hogy “széles körben ad kegyelmet”. Köztük a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akiknél az államfő a börtönbüntetés felfüggesztéséről döntött. Ez azt jelentette, hogy szabadult a börtönből a korábban, márciusban jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György is.
Az államfő amúgy a Hunnia-per vádlottjai egy részének már tavaly decemberben kegyelmet adott. A Budaházyt érintő tavaszi államfői kegyelem kizárólag a jogerős, már megkezdett – az előzőleg letartóztatásban töltött idővel csökkentett – börtönbüntetésből hátralévő büntetési idő felfüggesztésére vonatkozott, a döntés a mellékbüntetésként kiszabott közügyektől eltiltást nem “törölte el”.
A például Budaházyra vonatkozó 5 éves közügyektől eltiltás tehát Novák gesztusa ellenére érvényben maradt, amit keserűen állapított meg maga az érintett is, amikor szabadulása után az ATV-nek úgy nyilatkozott, amikor jövőbeni lehetséges közéleti szerepvállalását is említette:
A közügyektől való eltiltás ugye rajtunk maradt, ez azt jelenti, hogy nem lehet engem választani. Meglátjuk, ez a dolog hogy fog alakulni, tudunk-e ez ügyben valamit tenni.”
Ahogy arra Budaházy is utalt, a közügyektől eltiltás olyan mellékbüntetés, amely kizárja egy sor lehetőségből az elítéltet, például átmenetileg nem rendelkezik választójoggal, így nem is indulhat képviselő, vagy polgármester-jelöltként. Emellett más korlátozással is jár a közügyektől eltiltás. A közügyektől eltiltott
- nem rendelkezik választójoggal (nem választhat és nem választható), nem vehet részt népszavazásban,
- nem lehet hivatalos személy,
- nem lehet népképviseleti szerv testületének, bizottságának tagja, azok munkájában nem vehet részt,
- nem delegálható törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe,
- nem érhet el katonai rendfokozatot,
- nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt,
- hatósági eljárásban nem lehet védő vagy jogi képviselő,
- nem viselhet tisztséget köztestületben, közalapítványban, és
- nem lehet civil szervezetnek a civil szervezetekről szóló törvényben megjelölt vezető tisztségviselője.
Most úgy tűnik, a törvénymódosító csomagba rejtett jogszabály-változtatás Budaházynak kedvez. A javaslat szerint “A szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése esetén, ha a kegyelmi elhatározás a közügyektől eltiltást nem érintette, a próbaidő tartama a közügyektől eltiltás tartamába beszámít, kivéve, ha a szabadságvesztés végrehajtását rendelik el.”
Fontos, hogy Budaházy végrehajtási kegyelmet kapott Novák Katalintól, vagyis az előzetesben letöltött időt is beleszámítva még mintegy 2 évet kellett volna letöltenie fegyházban, de ennek letöltését felfüggesztette az államfő. A felfüggesztés öt év próbaidőre szólt, ha pedig ezalatt újabb bűncselekményt követne el, és elítélnék, a maradék két évet is le kellene töltenie.
Az azonban nem teljesen világos, hogy a kegyelemmel nem érintett, öt éves közügyektől eltiltása mikortól számolódik Budaházynak. Ezt próbálta kideríteni egyébként Ungár Péter LMP-s képviselő is, aki még júliusban Varga Judit igazságügyi minisztertől tudakolta írásbeli kérdésében arról: a közügyektől eltiltás mikor kezdődik: a kegyelmi döntéstől, és az együtt folyik-e a felfüggesztéssel?
A miniszter helyett Répássy Róbert válaszolt. Pontosabban nem válaszolt, mert csak annyit közölt, hogy “egyedi kegyelmi ügyekben semmilyen felvilágosítást nem adhatunk, tekintettel az érintettek személyes adatainak védelméhez fűződő jogára”. Valójában ez nem is annyira egyértelmű, talán ezért sem válaszolt konkrétan.
A friss törvényjavaslat indoklása is arra hivatkozik ugyanis, hogy a jelenlegi szabályozás nem rendezi azt, amikor az államfő a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggeszti, de a kiszabott közügyektől eltiltás elengedéséről nem rendelkezik. Tény, hogy így nem világos: a közügyektől eltiltás Budaházynál csak az ötéves próbaidő végén kezdődik-e, vagy a próbaidő is beleszámít. Így
nem mindegy, hogy 2033 tavaszától élhet Budaházy a közügyek gyakorlásával, vagy már 2028-ban.
A módosítás Budaházynak kedvez, hiszen kimondja, hogy a próbaidő tartama a közügyektől eltiltás idejébe beszámít, vagyis 5 évet nyer, ennyivel előbb gyakorolhatja ilyen jogait, és alapíthat akár civil szervezetet, pártot, indíthat politikai karriert. (Ha Budaházy nem kap kegyelmet és letöltötte volna a maradék 2 év börtönbüntetését, akkor 2025-től számolódott volna a közügyektől eltiltás mellékbüntetés, vagyis 2030-ban lett volna teljesen “szabad”.)
| Mi az a Hunnia-per, ki Budaházy és miért ítélték el? |
|
Ez egy régóta húzódó ügy, hiszen a Fővárosi Törvényszék először 2016. augusztus 30-án találta bűnösnek Budaházyt és 14 vádlott-társát – egyéb, kisebb súlyú, járulékos bűncselekmények elbírálása mellett – a legsúlyosabb vádpontban, terrorcselekmény bűntettében. Akkor Budaházyt 13 évre ítélték. A vádirat szerint Budaházy és egy társa indították útjára a Hunnia Mozgalmat „egy ígéretesebb nemzeti jövő érdekében”, azzal a céllal, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a 2006-os ősz után tovább szítsák a feszültséget. Nyíltan szembe akartak szegülni az akkori kormánnyal és az általuk nem tolerált társadalmi csoportokkal, és több parlamenti képviselő ingatlana ellen is Molotov-koktélos támadásokat intéztek. A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok otthonai, illetve az MSZP és az SZDSZ székházai voltak. De megtámadták a Vörös Csepel nevű szórakozóhelyet, melegek által látogatott helyeket, egy jegyirodát, illetve Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, a HírTV akkori műsorvezetőjét is „megleckéztették” – vagyis megverték. A 2016-os ítélet után azonban az egész eljárás újrakezdődött. Méghozzá úgy, hogy az ítélet ellen az ügyészség és a védői oldal is fellebbezett, ezután került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, amely 2018 áprilisában hatályon kívül helyezte az eredeti elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezi a törvényszéket. Ebben a megismételt eljárásban ítélték aztán ismét el Budaházyt előbb első fokon 17, majd idén márciusban már jogerősen 6 évre. |
HVG
