Szombati cikkében az amerikai lap azt állította, hogy a nyilvános bírálat „a katonai és a polgári vezetés között kialakuló szakadást jelzi egy olyan időszakban, amikor Ukrajna számára amúgy is kihívást jelent”.
Az újság szerint Ukrajnában már több mint egy éve keringenek pletykák a Zelenszkij és Zaluzsnij közötti feszültségről. A New York Times szerint a szombati bírálatok azonban az első alakalom lehetett, hogy ez a szakadás nyilvánosan is megerősítésre került, amikor Ihor Zsovkva, az elnöki hivatal helyettes vezetője reagált a parancsnok a The Economist című lapban nemrég megjelent cikkére.
Zelenszkij adminisztrációja nyilvánosan bírálta Zaluzsnijt, miután a brit magazinnak írt cikkében arra figyelmeztetett, hogy a hadviselő felek „patthelyzetbe” kerültek, és a helyzetet az első világháborúhoz hasonlította.
A tábornok a továbbiakban azt jósolta, hogy az ukrán hadsereg valószínűleg nem fog „mély és szép áttörést” elérni, hacsak támogatói nem látják el fejlettebb fegyverekkel.
Zaluzsnij írását kommentálva Zsovkva azt mondta, hogy „az utolsó dolog, amit tennék, hogy a sajtónak nyilatkozom… arról, hogy mi történik a fronton [és] mi történhet a fronton”. A tisztviselő azzal folytatta, hogy az ilyen jellegű leleplezések Oroszország kezére játszanak.
Azt állította, hogy meg nem nevezett nyugati tisztviselőktől kapott telefonhívásokat, akik pánikba estek, és arról érdeklődtek, hogy Kijev „valóban zsákutcában van-e?”.
Zelenszkij is egyértelművé tette szombati sajtótájékoztatóján, hogy szerinte a fronton nincs patthelyzet.
A nyilvános szóváltásra súlyos veszteségek és a jelentős előrehaladás hiányában került sor, amelyeket a június elején kezdődött ukrán ellentámadás eddig eredményezett. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter becslései szerint Kijev azóta akár 90 ezer katonát is veszített.
Az ukrán vezetés elismerte, hogy a hadművelet nem halad olyan zökkenőmentesen, mint tervezték, és ez a körülmény Zelenszkij szerint a Nyugat által nyújtott nem megfelelő támogatásnak tudható be.
Írta a Magyar Hírlap
