MH/MTI
2023. november 4. szombat. 13:05
A bank MTI-nek küldött szombati közleményében azt írja, a fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány.
A magyar fiatalok hangulatát tükröző indexe az elmúlt két évben alig változott, 11 pont körül volt, az évtized elején azonban még elérte a 20 pontot – ismertették.
A jelenlegi helyzetük és a jövőjük megítélése szempontjából négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok: 35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb; 40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít, a válaszadó huszonéveseknek pedig több mint ötöde – 22 százaléka – bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő. A legpesszimistábbak aránya 3 százalékos, ők azok, akik a jelenlegi kedvezőtlen helyzetük további romlását várják.
A fiatalok elégedettségét egyértelműen befolyásolja az anyagi helyzetük is. Személyes jövedelmük átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel, egyúttal meghaladja az idei első negyedévre jellemző 182 ezer forintot, és jóval felülmúlja a múlt év utolsó három hónapjára vonatkozó 142 ezer forintot. A legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmeket elfelező medián jövedelem 169 ezer forint, szemben az egy negyedévvel korábbi 158 ezer forinttal – áll a közleményben.
A legújabb felmérés szerint a megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme, míg 26 százalékuk 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodhat havonta. Havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert 28 százalékuk, további 32 százalék sorolható a 250-500 ezer forintos sávba, négy százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.
A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készült. A minta összetétele reprezentálja a magyarországi 19-29 éves városi lakosság összetételét nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, gazdasági aktivitás alapján. Az adatfelvétel szeptember 1-14. között történt.
Írta a Magyar Hírlap
