Halálfélelem, kaotikus jelenetek, légitámadás zajai és repeszdarabok – ilyen körülmények között jutott ki Gázából az a két magyar család és palesztin rokonaik, akik engedélyt kaptak az evakuálásra. Ők szerdán tudták meg, hogy rajta vannak a kimenekítettek listáján, majd a veszélyes átkelés után az egyiptomi oldalon a magyar követség kisbuszai vártak rájuk. Hét magyar állampolgár egyelőre nem merte vállalni a rafahi átkelőig tartó utazást, a kijutottak beszámolói alapján nem véletlenül.
„Egész életem legveszélyesebb utazása volt eljutni a rafahi határátkelőig” – írta sms-ben a The New York Times újságírójának a 61 éves Ala Al Husszeini. A férfi osztrák állampolgárként szerdán, az elsők között kapott arra lehetőséget, hogy elhagyja a Gázai övezetet. Az oda tartó úton azonban voltak olyan pillanatok, amikor nem gondolta volna, hogy élve sikerül Egyiptomba jutni.
A férfi már ott problémába ütközött, amikor taxit, vagy sofőrt próbált találni, hiszen a telefonok nem működtek, és az üzemanyaghiány miatt sem segített neki senki. Végül nagy nehezen talált valakit, aki vállalkozott a Gázavárosból induló, körülbelül egyórás útra, de elmondása szerint mindketten rettegtek, amíg végighajtottak az üres utcákon.
Ala Al Husszeini attól is félt, mi történik, ha éppen egy olyan hely mellett haladnak el, amit az izraeli erők a Hamász jelenléte miatt támadni kezdenek.
Bármelyik pillanatban járulékos veszteség lehetsz, halálfélelmem volt
– emlékezett vissza, már biztonságos helyről, Kairóból.
A férfinak hatalmas szerencséje volt, hiszen nemcsak kijutnia sikerült, hanem azt már az első nap megtehette, amikor megnyitották a menekülők – főleg súlyosan sérült és beteg palesztinoknak, és a Gázai övezetben rekedt külföldi állampolgároknak.
Listázott átkelés
A Gázai övezetet Egyiptommal összekötő határátkelőt a Hamász október 7-ei izraeli vérengzése és a háború kezdete óta először november 1-én, szerdán nyitották meg a menekülők előtt. A Reuters hírügynökség értesülései szerint az erről szóló megállapodásban Katar közvetített Egyiptom, Izrael és a Hamász között, amerikai koordinálással. A tárgyalások függetlenek voltak a Hamász által fogvatartott izraeli túszok szabadon engedéséről zajló egyeztetésektől.
Az átjutás azonban még így sem volt zökkenőmentes. Az átkelőt ellenőrző hatóságok minden nap publikálják a listát azoknak a nevével, akik engedélyt kapnak a határátlépésre. Az első nap ezen 76 sebesült palesztin és kísérőik neve szerepelt, valamint rajtuk kívül 335 külföldi állampolgáré – köztük ausztrálok, csehek, osztrákok, finnek, bolgárok és japánok is voltak. A sebesült palesztinokat egyiptomi mentőautókkal szállították kórházba, a külföldiekért pedig jellemzően nagykövetségeik küldtek buszokat.
A listákat a hvg.hu is áttanulmányozta – ezen a nevek mellett útlevélszámok is szerepelnek, a külföldi és a kettős állampolgárok neve mellett azonban néhány kivételtől eltekintve nem szerepel, hogy pontosan melyik ország állampolgárai. Magyar hangzású nevet nem találtunk a listán.
A magyaroknak szerdán szóltak
Ekkor a háttérben javában zajlottak a tárgyalások a Gázai övezetben rekedt magyarok kijuttatásáról is, ők végül – mint később kiderült – a második napon, csütörtökön kerültek sorra. A Külgazdasági és Külügyminisztérium már korábban nyilvánosságra hozta, hogy összesen 15 magyar állampolgársággal is rendelkező személy rekedt Gázában. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint közülük csütörtökön végül nyolcan tudtak kijutni, de a többiekkel is próbálják folyamatosan tartani a kapcsolatot.
„Evakuálásuk érdekében próbáltunk minden követ megmozgatni, de az elmúlt hetekben nem volt lehetősége arra senkinek, hogy Egyiptom felé a rafahi határátkelőhelyen elhagyja a Gázai övezetet” – mondta a miniszter.
Szijjártó szerint már a múlt héten arra kérte egyiptomi kollégáját, hogy tegyék lehetővé a magyarok kimenekítését Egyiptom irányába, és jelezte, hogy segíteni fognak az evakuációban, amennyiben a gázai hatóságok engedélyezik a kilépést az érintettek számára.
A magyar kormány szerdán kapott arról értesítést, hogy elkezdődik a kettős állampolgárok biztonságba helyezése. A külügyminiszter tájékoztatása szerint mivel alapvetően az izraeli hatóságok hagyják jóvá a távozók listáját, Eli Cohen izraeli külügyminiszterrel lépett kapcsolatba. Az engedélyeket végül megkapták, így a magyarok is felkerültek a listára:
a 15 ember alapvetően három családot jelent, őket öt palesztin rokon is követhette, így összesen húsz emberről lehet beszélni.
A biztonsági helyzet miatt azonban az utazást nem mindenki merte vállalni, ami a beszámolók alapján nem véletlen.
„A három családból kettő vállalta a biztonsági kihívásokat, amelyek azzal jártak, hogy a Gázai övezeten belül viszonylag hosszabb utat kellett megtenniük annak érdekében, hogy eljussanak a határátkelőhöz. Ők végül a második hullámmal sikeresen átjutottak a határátkelőn, már mindannyian Egyiptom területén vannak. A magyarokat az egyiptomi oldalon a kairói magyar nagykövetség négy munkatársa várta három kisbusszal.
Szijjártó szerint a kilépési engedéllyel rendelkező további hét magyarral folyamatos a kapcsolattartás, és ha mégis vállalják a kockázatokat vagy a helyzet úgy alakul, akkor a magyar kormány ismét konzultálni fog az izraeli és az egyiptomi hatóságokkal.
Még az átkelés is veszélyes
A helyszíni tudósítások szerint a külföldiek, köztük így a magyarok átkelése Egyiptomba még az engedélyekkel sem volt egyszerű, a pánikba esett családok miatt nagy volt a káosz. A hatóságok mindenkit arra kértek, hogy már reggel hétkor jelenjen meg a határnál, így több százan zsúfolódtak össze, és néhány esetben tumultus alakult ki a tömegben.
A helyzetet nehezítette, hogy csütörtökön, amikor már magyarok is voltak a tömegben, a The New York Times szerint egy légitámadás zaja okozott pánikot, és néhány repeszdarab is a közelben ért földet. Aznap végül 340 külföldi jutott ki a magyarokkal együtt.
„Káosz volt, a hatóságok egyenként ellenőrizték a listát és kézzel írták fel a távozók neveit. Akit azonban nem találtak a dokumentumokban, azt visszafordították. Családok szakadtak így szét” – mesélte Ala Al Husszeini.
A rafahi határátkelőn először egy vaskapun kell átmenni, onnan gyalog vagy a hatóságok által biztosított busszal lehet eljutni az ellenőrzőponthoz és az átkelő épületéhez – személyautók ezen a részen már nem hajthatnak át. A menekülők így Egyiptomba gyalog, bőröndjüket maguk mögött húzva sétálhattak át, majd ezután kellett kapcsolatba lépniük a konzulátusukkal, vagy, mint a magyarok esetében, megtalálniuk az értük küldött autókat. A Guardian videóján jól látszanak az átkelés pillanatai:
[embedded content]
Pénteken is folytatódott az evakuálás, ekkor jutott ki a Gázai övezetből a skót miniszterelnök Humza Yousaf anyósa és apósa is, akik éppen Gázában voltak családlátogatáson, amikor a Hamász támadást indított Izrael ellen, így az övezetben rekedtek.
Miért olyan fontos Rafah?
A kairói külügyminisztérium tájékoztatása szerint hatvan ország mintegy hétezer állampolgára vár arra, hogy elhagyhassa a Gázai övezetet. Számukra jelenleg a rafahi határátkelő jelenti az egyetlen esélyt.
Gázának három határátkelője van: Erez, Kerem Salom és Rafah. Erez és Kerem Salom átkelőket Izrael ellenőrzi, az előbbi emberek, az utóbbi pedig a kereskedelem számára van fenntartva, de a Hamász példátlan támadása után mindkettőt lezárták.
Ezzel a Sínai-félszigetet Gázával összekötő Rafah maradt az egyetlen kijárat, ezt a Hamász és az egyiptomi hatóságok ellenőrzik. A Rafahban is áldozatokat szedő izraeli légicsapások miatt azonban október 9-én ezt a határt is lezárták, majd az egyiptomi kormány azt közölte, hogy addig nem is nyitják újra, amíg nem garantálják a személyzet biztonságát. Egyúttal Kairó arra is kérte Izraelt, hogy állítsák le az átkelő közelében a támadásokat, hogy az egyfajta humanitárius folyosóként szolgálhasson. Egyiptom emellett a palesztin menekültek akár több százezres számával is indokolta, miért tartják zárva a határt.
Ekkor kezdődtek meg a Katar közvetítésével tartott tárgyalások, melyek eredményeként először több teherautónyi segélyszállítmányt engedtek át Gázába Egyiptomból, majd a külföldiek és a sebesültek evakuálása is megkezdődött.
A palesztinok számára máskor sem könnyű elhagyni a Gázai övezetet Rafahon keresztül. Ha használni akarják az átkelőt, akkor már 2-4 héttel korábban regisztrálniuk a helyi palesztin hatóságoknál, de mind a palesztin, mint pedig az egyiptomi hatáságok elutasíthatják a kérelmüket, akár indoklás nélkül is. Az ENSZ adatai szerint 2023 augusztusában az egyiptomi hatóságok 19 608 embernek engedélyezték a Gázai övezetből való kilépést, és 314 ember belépését tagadták meg.
HVG